A családi műhelytől a cégcsoportig

– Az Ivanics cégcsoport honnan nőtte ki magát ekkorára és érte el ezt a magas színvonalat?
– Egyenes út vezetett idáig, szüleim 1964-től kisiparosok voltak. Apukám műszerész-lakatos mesterként dolgozott Rózsavölgyben. Tízéves koromtól kezdve a műhelyben, az olajszagban nőttem fel. Amikor lehetőség volt kft. alapítására, az elsők között megtettem 1986-ban. Vegyes vállalkozást hoztunk létre édesapámmal és egy már akkor élő német kapcsolatunkkal, akitől Volvo-alkatrészeket vásároltunk. 1991-ben Magyarországon elsőként kötöttünk márkakereskedői szerződést a Volvóval.
– A 70-es évek végén egy családi ház mellett működött az első műhely, melyet több követett. Melyikre a legbüszkébb?
– Mindegyik másért fontos. 1992-ben egy nap eltéréssel két szalont és műhelyt nyitottunk meg. Az elsőt a Kártya utcában Rózsavölgyben, a másodikat Székesfehérváron. 2017-ben EU-s pályázati forrás nélkül, összesen ötezer négyzetméteren valósíthattuk meg többévnyi tervezés után a legújabb szalonunkat, mely már a legmodernebb technológiával van felszerelve. A másfél milliárd forintos beruházás mind építésében, berendezésében, műhelyfelszereltségében és környezettudatosságában is XXI. századi.
– Az Ivanics család a Family Business Network magyar tagozatában is jelen van, amely a tudás generációk közötti átadását hivatott elősegíteni. A fiatalabb családtagok milyen szerepet kapnak a cégnél?
– Ahogy én az édesapámtól tanultam meg a szakma alapjait, a fiam is kiskora óta mellettem volt a műhelyben és az irodában. Az iskolák elvégzése után bekapcsolódott a cég életébe mint közgazdász és üzemszervező. A lányom is velünk dolgozik, ő jogászként végzett az egyetemen. Van öt unokám, a legidősebb már tízévesen tudja, hogy ő is az Ivanics Kft.-ben szeretne dolgozni.
– A cégcsoport összesen 250 embert foglalkoztat, az árbevétele már meghaladta a 13 milliárd forintot. Ebben rengeteg munka van, de hogy lehet időt szakítani a kikapcsolódásra?
– Valóban kevés szabadidőm van, de azt aktívan töltöm. A téli hónapokban kétszer elmegyünk síelni, a családommal és a barátaimmal. Világéletemben vízi ember voltam, így nyáron a vízi sportoknak hódolok. De az igazi szenvedélyem a borászkodás. Fiatalkorom óta képzem magam és készítek borokat, mára már nagyon finomak készülnek a kertemben megtermelt szőlőkből.
(Viszkocsil Dóra)