Ugrás a tartalomra

A kegyelem érintése

2021. szeptember 13. hétfő
Pállay József festőművész kiállítása a Klauzál Ház Vén Emil Galériájában
A kegyelem érintése

A fenti címet adná kiállításának Pállay József festőművész, akinek festményeit a Klauzál Ház Vén Emil Galériájában lehet megtekinteni október 29-ig.

A művésztanárhoz a huszonöt kiállított szakrális és világi mű közül az édesapjáról készült festmény áll a legközelebb, amelynek történetét is megosztotta velünk, amikor a kiállítás kapcsán beszélgettünk.

– A Hősöm című képet édesapám emlékére festettem, amely végül a bátyámmal közös alkotássá vált. Az ő ötlete a kép bal oldala, az ott lévő öt, LED-ekkel megvilágított, általa kiöntött gyertya és képi megoldása. Nagy élmény volt a bátyámmal együtt dolgozni, ahogy a korábbi kiállításomon is, ahol a segítségével elektronikus kiegészítésekkel kerültek ki a képeim – mesélte Pállay József festőművész a szeptember 2-án 18 órakor nyíló tárlatra invitáló meghívón is látható festményről.

– A Budai Nagy Antal Gimnáziumban vizuális kultúrát tanít a diákoknak. Hogy alkot egy festőművész, ha főállású pedagógusként dolgozik?

– Minden művésztanárnak örök problémája, hogy kénytelen megosztania magát, de számomra ez a boldogság és nyugalom alapja. A tanítás szabadságot ad, hogy azt fessek, amit akarok, mert nem a képek eladásából kell fizetnem a számláimat. Hátránya viszont, hogy korlátozott az időm. Ősztől tavaszig gyorsan sötétedik, és én csak természetes fénynél tudok dolgozni, így az iskolai teendők után néhány óra marad az alkotásra. Hálás vagyok a gimnázium támogatásaként mindig megadott heti egy alkotónapért. A nyár azonban tökéletes a munkához. Elégedett vagyok, mert tanítok és festek, vagyis azzal foglalkozhatom, amit szeretek, van egy gyönyörű, szerető családom, és ennél több nem is kell az életben.

– Több képet festett a bezártság időszakában, mint korábban?

– Számottevően nem, mert akadt bőven tennivaló. A Klauzál Ház részére – kiállítások híján – videókat készítettem a számomra kedves műalkotások felhasználásával, Műélmény címmel. A sorozatban olyan festményeket mutatok be szubjektív véleményt formálva, amelyek valamiért közel kerültek hozzám. A videók elkészítéséhez a fiamtól kértem segítséget, annak ellenére, hogy már a 90-es években Flóra lányom mellett digitális grafikával is foglalkoztam, majd filmeket készítettem. Megpróbálok ugyan lépést tartani a technika igen gyors fejlődésével, a középiskolás korosztálynak azonban ez a sajátja, az élettere.

– Hogy készült a kiállításra?

– Most is számítógépen terveztem meg, hogy méretben, színben hogyan álljon össze az anyag, melyik kép melyik mellé kerüljön. Szerencsére jól ismerem a kiállítóteret, így nem okozott nehézséget megtalálnom a festmények legmegfelelőbb helyét. A kiállított képeken szándékaim szerint a szakralitás és a világi szemlélet kapcsolódása, együttélése, szétválása érzékelhető, hiszen egy materiális világban élünk, és időnként igyekszünk felemelni a fejünket, hogy kapcsolatot találhassunk a Mindenhatóval, akitől hitem szerint a földi életet kaptuk.

(Tamás Angéla)