A segítség mindig gyorsan jön

A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége nemrégiben adta át a Magyar Autóklub Nívódíját Szabó Zoltán autószerelő részére a Vajdahunyadvárban. Az év szerelője címet idén egy nagytétényi lakos érdemelte meg, aki már 43 éve dolgozik az autóklub kötelékében.

– Szabó Zoltán otthonának egy kis szegletében egy műhely kapott helyet, és a mentéshez szükséges autó is mindig készenlétben áll, de honnan ez a szenvedélyes szakmaiság?
– Négyéves koromban már tudtam, hogy autószerelő leszek, amikor egy vállalati sofőr gépjárművében ültem és beszélgettem a vezetővel. Később rengeteget jártam át a szomszédba, ahol Hellinger Gusztáv autószerelő műhelye működött. Csodálatos szakember volt, tőle tanultam meg a mesterség alapjait és fortélyait.
– Jelenleg is a Magyar Autóklub egyik kiemelkedő munkatársa. Miért csatlakozott ehhez a csapathoz 1975-ben?
– Minden vágyam az volt, hogy én is a klubnál dolgozhassak. Nagyon tetszett, hogy szabadon jöhetek-mehetek az utakon és segíthetek a bajba jutott embereken. Rendkívül nagy motiváló erő számomra, ha egy nem szokványos problémát meg tudok oldani, és a megállt autó az én segítségemnek köszönhetően tovább tud menni. Az emberek mindig úgy néztek rám, hogy megérkezett a „sárga angyal”.
– Milyen problémákkal hívják a segélyszolgálatot az autósok?
– Éjjel-nappali szolgáltatást biztosítunk a gépjárművezetők számára Magyarország teljes területén. Általában lemerült akkumulátor, elektromos problémák, defekt, elfogyott benzin vagy bezárt indítókulcs miatt hívnak minket. Ötven autó száz szakemberrel áll a klubtagok szolgálatára.
– Hazánk gépjárműparkja évtizedek alatt teljesen lecserélődött, így egyre modernebb autók járják már az utakat. Ez mennyiben jelent kihívást a szakembereknek?
– Közel húsz éve rendszeresen én szervezem és tartom a kétnapos továbbképzéseket a kollégáim számára, hogy a fejlődő technológiával lépést tudjunk tartani. Számos márkaszervizzel vagyok napi kapcsolatban, így mindig tudom az újdonságokat, az adott típusproblémákat és megoldásukat.
– A szolgálat mellett, gondolom, azért van ideje a pihenésre is. Mit szokott ilyenkor csinálni?
– A szabadidőmet is aktívan töltöm, így hatvan felett a mozgás nagyon fontos az életemben, ha lehet, mindenhova az új kerékpárommal megyek. Feleségemmel rengeteget biciklizünk és kirándulunk. Sok időt töltök két unokámmal, Annával és Dáviddal, aki kétéves, de már most alig lehet a műhelyből kihozni, és a kedvenc játékai a szerszámaim. Két fiam van, Csabi borász lett, Attila autóelektronikai műszerész, így úgy látom, a szakmám generációról generációra öröklődik tovább.
(Viszkocsil Dóra)