Hírek

Álmunk a Kárpát-medencei Borközpont
Karsay Ferenc: Azt kívánom mindenkinek, hogy boldoguljon, elérje mindazt, amit szeretne, mert ebből Budafok-Tétény is sokat profitál
2017-12-21

– A Káldor Adolf Szakorvosi Rendelőintézetben nemrég átadták a felújított háziorvosi rendelőket. Vissza tud emlékezni, mikor újítottak fel az elmúlt években háziorvosi rendelőket a kerületben?
– Ez nem újdonság, az összes háziorvosi rendelőt felújítottuk. A korszerűsítés 1998–2002 között kezdődött, azóta folyamatos volt, és teljesen új rendelők is épültek a Gádor utcában. Már csak a budafoki, Káldor Adolf utcai rendelőintézet szorult rá arra, hogy felújítsuk. A BENU által finanszírozott és elvégzett munkának köszönhetően az összes itteni háziorvos új rendelőbe költözhet, ahol igazán európai körülmények között dolgozhat. Új berendezések és klímatizált helyiségek fogadják a betegeket. Mind a nyolc érintett háziorvos átköltözhetett a felújított emeleti részre. A földszinten átmenetileg a háziorvosi ügyelet működik.

– Mi lesz a régi háziorvos rendelők helyén, újabb szakorvosi rendelőket alakítanak ki?
– Ez a tervünk. A szakorvos rendelők száma nőhet és a két rendszer (háziorvosi és szakorvosi) elkülönülhet egymástól. Ez azért szerencsés, mert a háziorvosi szolgálat kötelező, a szakorvosi ellátás viszont önként vállalt feladata Budafok-Tétény önkormányzatának. A kerületiekben ezt nem feltétlenül tudatosult, mert önkormányzatunk mindig magáénak érezte a Káldor Adolf rendelőt.  2018-ban szeretnénk befejezni a szakrendelő teljes körű felújítását, ahol terveink szerint a most átadott háziorvosi rendelőkhöz hasonló körülmények várják majd a betegeket.

– Az egészségügyi intézmények mellett az oktatási-nevelési intézményekért is sokat tett az önkormányzat, pedig már nem fenntartója az iskoláknak. Mik voltak a legfontosabb fejlesztések ezen a területen?
– Az orvosi rendelőkhöz hasonlóan az itt élők elégedettségének fokmérője az is, miként működnek a bölcsődéink, óvodáink, iskoláink. Úgy érzem, hogy ezen a téren is mindig van, mindig lesz feladatunk. Az egyik feladatunk az intézményekben dolgozó emberek megbecsülése. Pedagógusnapon és karácsony előtt mindig szerény ajándékkal kedveskedünk nekik. Szakmai eredményeiket helyileg is elismerjük és megpróbáljuk megismertetni a közvéleménnyel, megmutatni, milyen hatalmas értéket jelent az itt élőknek gyermekeink szeretetteljes nevelése. A másik fontos dolog, hogy gyerekeink megfelelő körülmények között, jó technikai felszereltséggel ellátott termekben tanulhassanak, fejlődhessenek. Ebben egyre kevésbé van szükség a helyi önkormányzatra, mert a tankerületi rendszer egyre jobban működik. De vannak olyan fontos, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, amelyeket a tankerületek nem vettek, nem vehettek át. Ilyen például a balatonakali gyerektáborunk, ahol szinte minden kerületi gyerek megfordul, és amelyet folyamatosan korszerűsítünk. Ilyen a kötelező úszásoktatás, illetve a művészeti oktatás egy része, amit önkormányzatunk finanszíroz.

– Karácsony előtt az önkormányzat vezetői sorra köszöntik a nyugdíjasokat a különböző idősklubokban, rendezvényeken, a városházán. Könnyebb Budafok-Tétényben az élet a nyugdíjasoknak, mint máshol?
– Úgy gondolom, hogy igen. Mégpedig főként azért, mert működő közösségek erősítik ezt a települést. A civil szervezetek munkája elsősorban nem pénzkérdés, ők teszik élővé ezeket a közösségeket. Évente több mint ötszázmillió forintot költünk a civil szervezeteinkre, a nyugdíjaskluboktól kezdve a sportegyesületeken át a közművelődést szolgáló szervezetekig, a polgári körökig. Ez a kiadás azonban legalább a kétszeresére nőne, ha nem vennének át rengeteg feladatot az önkormányzattól. A nyugdíjasoknak is fontosak ezek a közösségek, hiszen a hagyományok átadása, ápolása mellett az emberek ezeken keresztül segítséget nyújtanak az időseknek, a rászorulóknak.

– A sportéletről szólva érdemes megemlíteni azt is, hogy a Futafokon tizenhét olyan fiatal sportolót köszöntöttek a kerület vezetői, akik komoly eredményeket értek el. Ifjúsági bajnokok, sőt világbajnokok is vannak köztük. Ez mennyiben köszönhető a kerület támogatásának, a kerületi fejlesztéseknek?
– A kerület sport infrastruktúrája látványos fejlődésen ment keresztül. Műfüves labdarúgópályák épültek, rekortános atlétikapálya van a kerületben, felújították a BMTE csarnokát, és a spottelepet tovább korszerűsítik, egy új csarnokot építenek, fedett lelátóval és esti világítással látják el a központi pályát. Európai színvonalra emeltük sok iskola sportpályáit is. Sorra épültek köztéri, műanyag borítású sportpályák. Ez azt eredményezte, hogy többen kezdtek el rendszeresen sportolni Budafok-Tétényben, és a klubok egyre jobb szakembereket tudnak alkalmazni az utánpótlásban is. Amióta a kormány is kiemelt feladatként kezeli a testnevelést, a sportot, sokat javultak az országban a sportolás körülményei, így automatikusan több tehetséges gyerek kerül ki nálunk is a rendszerből, egyre többen érnek el komoly eredményeket nemzetközi szinten is.

– Nagyon hosszú ideig minden statisztikában Budafok-Tétény volt a legbiztonságosabb városrész Budapesten, ma viszont ez már nincs így. Mi ennek az oka?
– Valóban, ma már a közbiztonság szempontjából az erős középmezőnyben vagyunk. Ennek azonban nem az az oka, hogy nálunk romlott a helyzet, hanem az, hogy a többi kerületben javult. Ez is annak köszönhető, hogy a közbiztonság lényeges eleme lett a kormányzati politikának. Önkormányzati szinten ehhez azt tudjuk hozzátenni, hogy együttműködünk a helyi rendőrséggel, katasztrófavédelemmel, mentőszolgálattal és polgárőrséggel. Jól működik a közterület-felügyeletünk, amelyet szolgáltató szervezetté alakítottunk. Ez azt jelenti, hogy nem az a cél, hogy minél több büntetést szabjunk ki, hanem az, hogy legyen rend. A helyi rendőrök is igyekeznek magukévá tenni ezt a szemléletet. A rendszeresen, rosszindulatúan szabályt szegőket meg kell büntetni, de a kisebb szabálysértések elkövetőinél többnyire hatékonyabb a figyelmeztetés.

– Idén indította el a kerület az úgynevezett Bornegyed projektet. Mi a mérlege ennek a projektnek és mit szeretnének még megvalósítani ennek részeként?
– Az én álmom – de azt hiszem, többek nevében beszélhetek – a Kárpát-medencei Borközpont megvalósítása a kerületben. Ha az én életemben eljutnánk idáig, nagyon elégedett ember lennék. Ha ezt elérnénk, az azt jelentené, hogy Budafok-Tétény valóban Budapest bornegyedévé vált. Kerületünk jelenleg is az ország legnagyobb bor- és pezsgőtermelési, oktatási és kereskedelmi központja. Célunk azonban az, hogy a belföldi és külhoni turisták számára is kihagyhatatlan idegenforgalmi célponttá váljunk. Ez gazdaságilag is fellendíthetné, többpólusúvá tenné ezt a városrészt. Ezért szervezzük a pincejáratokat, ezért próbáljuk meg az érintett borászatokkal és vendéglátókkal, kulturális szolgáltatókkal együtt elérni, hogy legyen mit megnézni a kerületben. Azt szeretnénk, hogy ami kiválóan működik ősszel a borfesztiválon, működjön az év más időszakaiban is, mint például a bécsi Grinzingben. Az adottságaink ehhez kedvezőek, és ezt kívánják meg a hagyományaink is. Sokan nem tudják, hogy Krúdy Gyula is sokat borozgatott a Duna-parti Kutyavillában és a Macskacsárdában, amelyek legendás vendéglátóhelyek voltak a boldog békeidőkben. Budafok pedig, a mai Szentendréhez hasonlóan, a budai és pesti polgárság kedvelt kirándulóhelye volt, ahol jobbnál jobb vendéglők tucatjaiból lehetett választani és kóstolni a környező dombok kiváló minőségű borát. Ezt a tradíciót kell feléleszteni, és ehhez kapcsolódik a következő, nagyobb fejlesztésünk, a Duna-part megújítása is.

– Milyen helyet csinálnak a budafoki Duna-partból a tervek szerint?
– A Duna-part revitalizálására százmilliós nagyságrendű összeget nyertünk a fővárostól a Tér_Köz pályázaton. Ebből az utolsó, nem magántulajdonú partszakaszunkat is megnyitjuk az emberek előtt a Hajó utca térségében. Terveinkben a Kopaszi-gáthoz hasonló fejlesztés szerepel, remélem, mindenki megelégedésére szolgál majd, amit itt létrehozunk.

– Úgy tűnik, hogy Budafok-Tétényben a vállalkozók is szeretnek összefogni egymással, illetve az önkormányzattal. Ezt jelzi, hogy csaknem negyven stratégiai partnere van már a kerületnek.
– Szinte már közhely, amikor azt mondjuk: kisváros vagyunk a nagyvárosban. De ebből a szemléletből is fakad, hogy egyre több vállalkozás ismeri föl, a társadalmi környezetével is jó kapcsolatokat kell ápolni. A stratégiai partnerek gyors gyarapodásában persze sokat segít a gazdasági fejlődés is, hiszen az egyre nagyobb számú és nagyságrendű beruházások során együtt kell működni az önkormányzattal. Minél jobban működik a kommunikáció a vállalkozás és az önkormányzat között, annál nagyobb előnyhöz juthat a vállalkozás saját piacán. Végső soron pedig a tisztességes, jó vállalkozások eredményeiből minden kerületi részesedik valamilyen formában. Emellett az együttműködésre sarkallja a vállalkozókat a munkaerőhiány is, mi pedig segíteni tudjuk a cégeket a kvalifikált munkaerő megtalálásában, például a hirdetéseik széles körű terjesztésével.

– Tavaly ilyenkor a legnagyobb karácsonyi ajándékának nevezte Hanga, vagyis az unokája születését. Hogy van a kicsi?
– Köszönjük szépen, jól. Novemberben ünnepeltük az első születésnapját. Ezen a napon azonban az édesanyja és az édesapja, vagyis a lányom és a vejem bejelentették az újabb unoka születését. Úgyhogy számomra idén ez a legnagyobb ajándék, készülök arra, hogy immár kétszeres nagypapa leszek. Büszke vagyok arra is, hogy legkisebb gyermekünknek nagyon jól megy a sport, ügyesen jégkorongozik, de büszke vagyok mind a hat gyermekre, akik jól tanulnak és az idősebbek a munkahelyükön is nagyon jól megállják a helyüket.

– Mit kíván a kerületieknek a jövő évre?
– Azt kívánom, hogy a településünknek ne legyen soha rosszabb éve, mint az idei volt. Mindenkinek áldott karácsonyt és boldog új évet kívánok, és azt, hogy boldoguljon, elérje mindazt, amit szeretne. Ez azért is fontos, mert ha az itt élők boldogulnak, abból Budafok-Tétény is sokat profitál. (Haraszti Gyula) 


Fotó: Földházi Árpád