Ugrás a tartalomra

Pótolhatatlan nemzeti kincs került veszélybe

2010. március 16. kedd
A budatétényi Rózsakertben sajtótájékoztatón tiltakozott a kerület vezetése és Font Sándor országgyűlési lépviselő, mert végveszélybe került a Rozáriumot fenntartó Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht.
Pótolhatatlan nemzeti kincs került veszélybe

A kutatóintézetet elmulasztotta átminősíttetni kft-vé a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Vagyontanács, amelyet a Pénzügyminisztérium felügyel, így a felszámolás küszöbére került az itteni gyümölcs- és dísznövény-génállomány.

Font Sándor időben figyelmeztette az illetékeseket arra, hogy pótolhatatlan nemzeti kincs került veszélybe, de már folyamatban van az intézet és a hozzá tartozó ingatlanvagyon felszámolása. Az ellenzéki képviselő levélben kért segítséget az államfőtől és a kormányfőtől is, de egyelőre csak a Gőgös Zoltán földművelési államtitkártól kapott "megnyugtató" választ. Ebből kitűnt, hogy a tárca csak a génállomány fenntartását vállalja, de figyelmen kívül hagyja a kutatóintézet hatalmas értéket képviselő ingatlanait, amelyek főként az M6-os és M7-es út mentén húzódnak. Ez a terület - mondta Font Sándor, az ingatlanértékesítéssel foglalkozó cégek érdeklődésének középpontjában áll. A képviselő úgy véli, hogy ingatlanspekuláció lehet a háttérben, mert a felszámolásra a Reorg Kft-t jelölték ki, amelynek "többségi tulajdonosa Meyra Investments ingatlanfejlesztéssel foglalkozó offshore cég". A politikus szerint az államnak korábban lehetősége lett volna, hogy a cég vagyonelemeit ne vonja kényszervégelszámolás alá, ezzel kapcsolatos kérését azonban többször elutasították.

Szabolcs Attila polgármester és Németh Zoltán alpolgármester a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy a Rozárium a kerület egyik fő vonzereje, ahová már a hetvenes-nyolcvanas években tízezrével zarándokoltak el a Rózsakiállítások idején a fővárosiak. A 90-es években a kutatóintézet nehéz helyzetbe került, s emiatt az egykor 12 hektáros területből csak három hektár maradt. Itt azonban még mindig 1200 fajta, mintegy nyolcezer rózsatő található. A maradék három hektár terület is óriási értéket képvisel és mi semmiképp sem szeretnénk, ha a kerület ékességének számító rózsakiállítás helyén lakópark épülne - mondta Szabolcs Attila. A polgármester hozzáfűzte: már hazánk első mezőgazdasági minisztere, Klauzál Gábor is foglalkozott ezen a területen rózsatermesztéssel, a XIX. század hatvanas éveiben.

Németh Zoltán kiemelte, hogy a kormányzat, illetve az illetékesek vagy tudatosan, vagy hanyagságból nem tettek semmit a további működtetés biztosításáért. Most itt a lehetőség és eljött az idő, hogy bizonyítsák: nem rosszhiszeműek, nem akarják elherdálni és elveszejteni ezt a nemzeti kincset. Az alpolgármester szerint az utolsó pillanatban vagyunk. Most van még lehetőség Európa egyik legnagyobb rózsagénállományának, a rózsakiállításnak a megmentésére.
Németh Zoltán elmondta azt is, Budafok-Tétény önkormányzatának vezetője a mai napon levelet juttatott el a miniszterelnöknek, a pénzügyminiszternek, a földművelődési miniszternek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójának és a kerület jelenlegi országgyűlési képviselőjének, hogy vessék latba befolyásukat az érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. megmaradásáért.

A Magyar Örökség díjas Márk Gergely itt álmodta meg és hozta létre több mint ötven évvel ezelőtt Európa akkor egyik legnagyobb Rozáriumát. A sajtótájékoztatón elmondta: nagyon meglepődött a felszámolás hírére, és tragikus dolognak tartja a történteket, hiszen életművének tekinti a Rózsakiállítást. A 87 éves kutató nevéhez több mint 650 rózsa nemesítése kapcsolódik, amelyeknek kivétel nélkül magyar nevet adott. Világszerte ismert többek között az Árpádházi Szent Erzsébet nevet viselő rózsája.