Ugrás a tartalomra

Örökségünk ápolása, továbbadása

2011. április 19. kedd
A 2012. január 1-jén életbe lépő alkotmányt április 18-án elfogadta az Országgyűlés. Németh Zoltán, Budafok-Tétény országgyűlési képviselője parlamenti felszólalásából idézünk.
Örökségünk ápolása, továbbadása

"Az alkotmánynak igazából az emberi élet legfontosabb kérdéseivel kell foglalkoznia, gondolva a Kárpát-medencei sajátosságainkra, identitásunkra. Az alaptörvény tervezete ezen a téren szakít a leghatározottabban elődjével, ebben nyújtja a legnagyobb újdonságot, nagy előrelépés ugyanakkor a múlttal való szerves kapcsolat kifejezése is." - fogalmazott Németh Zoltán.

A képviselő emlékeztetett Széchenyi István szavaira: "Csak a múlt megbecsüléséből épülhet a jövő." Hozzátette: "Ezt itt és most, a húsvéti alkotmány, az alaptörvény vitájakor sem feledhetjük, mert a hagyomány az, amely hidat képez múlt és jövő között. Ma Magyarországnak talán semmire sincs nagyobb szüksége, mint az önbecsülésre és összefogásra, összetartozásra, amelyből a jövőbe vetett hit fakadhat. Az önbecsüléshez, az összetartozás kinyilvánításához, a nemzeti büszkeség érzéséhez pedig a történelem, az alkotmányos hagyományok megismerésén és értékeinek tiszteletén keresztül vezet az út."

Fontosnak tartotta a nemzeti trikolórunk színeihez kapcsolódó három fogalom beillesztését az alaptörvénybe. Ezek az erő, a hűség és a remény, amelyek összefüggenek, és egységet alkotva értelmezhetők. ͍gy erősíthetnek meg minket, mindannyiunkat összetartozásunkban, fiatalokat és időseket határon innen és túl egyaránt.

Németh Zoltán hozzáfűzte: "Mondom mindezt egy olyan választókerület, Budapest XXII. kerületének képviselőjeként, ahol - és hadd legyünk erre büszkék - újraállítottuk az országzászlót 2009. október 23-án Budafok-Tétényben, ahol a reformkor nagy alakja, a ´48-as miniszter, Klauzál Gábor életének egy jelentős időszakát töltötte, ahol a helyi ´48-49-es hősök emlékezete kitörölhetetlenül él ma is a kerületi közösségben. Nemzeti színeink jelentése, szimbólumrendszere a történelmi hagyományokból kiindulva és éppen az 1848-as forradalom alapjaira épülve jelölnek irányt jelenben és jövőben egyaránt. Történelmünk nehéz időszakaira, nagy sorsfordulóira utalva kiemelte, hogy mindig az összefogás, az összetartozás volt segítségünkre, hiszen fontos, hogy az egyes ember tudja, nincs egyedül, a küzdelmében van, aki segítse. Épp ez jelenti a közösség erejét: reményt adni a kilátástalannak tűnő helyzetekben is."

Mint mondta: "Fontos szerepe van az örökség ápolásának és továbbadásának"Ś, emellett világossá teszi az alaptörvény azt is, hogy sokszínű, gazdag, változatos kultúrkincset óvunk és hagyományozunk utódainkra. Ez szintén forrása a nemzet, a közösség erejének, a reménynek, amelyet megerősít a hazához való hűség. Méltán fogalmazza meg a Nemzeti hitvallás: ÂťBízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.ÂŤ"