Próféta a Városháza előtt

Hogyan lesz egy darab kőből szobor ? Vegyünk egy óriási sérült bazaltdarabot, tároljuk úgy harminc évig a kertben, s amikor az orvos úgy ítéli, hogy túl magas a vérnyomásunk, levezetésképp a kertben kezdjük el ütögetni, csak úgy kedvtelésből - mondja tréfásan a kerületünkben lakó és alkotó Munkácsy-díjas mester.

 

Meglátni a repedezett, töredezett kőben rejlő formákat és életre hívni egy szobrot - ehhez valóban veleszületett tehetség kell. Benedek György kétségkívül a kortárs magyar képzőművészet egyik jelentős mestere - bár ezt ő szerényen elhárítja. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, noha saját bevallása szerint gyerekkorában szívesebben lett volna építész vagy fizikus. A főiskolán festőnek tanult. Mestere Bernáth Aurél és Kmetty János volt, s pályáját is festőként kezdte. A tehetséges fiatal művész 1964-67 között Derkovits-ösztöndíjat, 1979-ben Munkácsy-díjat, később Érdemes Művész-kitüntetést kapott.

Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a következőket mondta róla a Magyar Művészetért-díj 2006-os laudációjában: "Az utóbbi két évtizedben teljesen új szellemiségű, a kortárs élet és a történelem kihívásait is értelmező művészi attitűddel készítette emlékműveit, amelyek korunk legsikeresebb alkotásai. A fonyódi, a kalocsai, a balatonfüredi második világháborús emlékművek emelkedetten állítottak emléket a háborúban harcoló magyar katonáknak, és szólnak egyúttal a háború borzalmairól is. Legutóbbi munkája, a kalocsai 56-os emlékműve, összegzése pályájának. Az ősi keleti - az egyiptomi - művészetig visszanyúló reliefkészítési mód és a líraian megfogalmazott hétköznapi hősiesség gyönyörű emlékművet ihletett."

A művésszel nagytétényi úti műtermében találkozunk, mely egykor a Haggenmacher sörgyáros dinasztia villájának kocsiszínje volt. Itt dolgozik már 1966 óta és itt készült a Próféta is, ami látogatásunkkor még a kertben várta, hogy a nagyközönség elé kerülhessen. A műteremben félig kész szobrok, szerszámok, rajzok, igazi alkotói miliő fogad. A mester szívesen mesél a kezdetekről, arról hogy már kisgyermekként is agyagozott, majd a művészeti gimnázium és a főiskola után - ahol festőként végzett - kezdett csak saját kedvtelésből szobrászkodni. Mégis azt mondja, végigkíséri életét a gondolat, hogy nem alkalmas művésznek. Alkotásait csak ritkán szemléli teljes megelégedettséggel, és akkor is csak rövid ideig. Szerinte akkor igazán jó egy műalkotás, ha aki nézi, meglát benne valamit, ami később is eszébe jut, aztán visszamegy, megint megnézi, és megint lát benne valamit, ami felemeli, ami életre szóló élményt szerez.
Benedek György munkái ilyenek. Az önkormányzat jóvoltából most a kerületben lakók mennek majd a Prófétá? gyors és pontos munkát végzett.

Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület Önkormányzata a Közép-Magyarországi Regionális Operatív Program keretében a KMOP-2009-2.1.1/B "Belterületi utak fejlesztése" című kiírásra tavaly szeptemberben nyújtott be pályázatot, melyen 70 százalékos támogatást lehetett nyerni. A XXII. kerületi belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása (Park u., III. u., Lehel u.) című, (KMOP-2.2.2/B-09-2009-0048) kódszámú pályázatunk közel 49 millió Ft-os támogatást nyert. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Szabolcs Attila polgármester szeptember 28-án, az ezzel kapcsolatban megtartott sajtótájékoztatón kitért arra, hogy nemcsak az utakat burkolták le, hanem parkosítást is végeztek, s megépítették a szikkasztó árkokat is. Németh Zoltán országgyűlési képviselő, alpolgármester felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaly, az előző parlament által elfogadott központi költségvetés nem biztosított normatív támogatást az útépítésekre. Karsay Ferenc alpolgármester az útjavítások szükségessége mellett kiemelte a kivitelező cégnek a helyi lakosokkal tartott pozitív kapcsolatát. A kivitelező szerint a helyiek megértéssel fogadták a munkálatokkal járó nehézségeket, igaz, hogy néhol aggódtak a megnehezedett parkolás miatt.

Szabolcs Attila kifejtette: az útépítéseket és -javításokat a kerületben összehangolt munkával készíti elő a hivatal. A lakossági igények beérkezését követően az önkormányzat megtervezteti az utat. Az építési engedéllyel rendelkező utcákat a szakbizottság rangsorolja. Ezután következik a legnehezebb feladat, a források előteremtése. Az éves költségvetésben az önkormányzat meghatározza, hogy saját erőből mennyivel tudja ezt a feladatot támogatni, illetve, ha van rá mód, európai uniós, vagy fővárosi pályázati forrást igényel. Az így rendelkezésre álló pénz alapján derül ki, hogy a korábban felállított sorrend szerint hány utcát tudunk megépíttetni. Ezen a sorrenden csak akkor lehet változtatni, ha az éppen sorra kerülő utca megépítési költsége már nem fér bele a meglévő keretbe. Ez esetben egy olcsóbb beruházást kell előrehozni.