Civilek a magyar megmaradásért - beszélgetés Dr. Halzl Józseffel

Aki nem érti, hogy miért alavető nemzeti érdek a Kárpát-medence magyar lakta területein a magyar társadalmak megmaradása és a gyarapodása , az rossz iránytűt használ a a XXI. században - nyilatkozta lapunknak Dr. Halzl József az egyik összmagyar civil szervezet elnöke, aki szerint Budafok-Tétény - többek között a székely zászló szolidaritási mozgalom kezdeményezésével - pozitív irányban adott lökést a nemzeti összetartozás ügyéhez.

- Nincsenek adataim, de az a benyomásom, hogy a glóbusz egyik legnagyobb magyar civil szervezetének elnöke - 20 ezer tag, zömmel diák, 360 iskolában, településeken-, viszont szerintem a hétköznapok embere alig tud valamit a Rákóczi Szövetségről.

- Nagyon sokan ismerik a munkánkat. Az lehet, hogy csendesebbek vagyunk, mint a ma megszokott, de határozott célkitűzésért dolgozunk; a legköznyelvibben: a határon túli magyarság megmaradásáért - már több mint huszonöt éve.

- Ilyenkor az olvasók egy jó része valami pátoszos, és alig kézzel fogható dologra gondol: ""a határon túli magyarok megmaradása"".
Ez egy nagy tévedés, legalább is a mi esetünkben, emellett természetesen ismert közhelyérzet. A szövetség kifejezetten gyakorlati összefüggések felismerésére és megoldására törekszik. Aki nem érti, hogy miért alavető nemzeti érdek, és államként Magyarországnak - ha tetszik önös szempontja - a Kárpát-medence magyar lakta területein a magyar társadalmak megmaradása és a gyarapodása , az rossz iránytűt használ a a XXI. században.

- Miért?

- Minden magyarnak alapvető gazdasági és kulturális érdeke, hogy azokat a meglévő erőforrásokat, amely nem csak a tízmilliós országhatáron belül jellemeznek minket, hanem léteznek a közeli és távoli környezetünkben, megóvjuk, és bevonyjuk egy közös cselekvési irányba. Profán leszek, ebben a gazdaság uralta korban ez megbocsátható. Ha a határon túli magyarok beolvadnak, kevesebb jelentősen csökken az export, csökken a szellemi-tudás kapacitása a magyar nyelvet beszélő közösségnek, mert csökken a népesség.

- Önök mit tesznek, hogy ne jöjjön a negatív szcenárió?

- A legfontosabbak az oktatási programok, amelyekkel legalább stabilizálni tudtuk néhány nagy régióban, elsősorban a Felvidéken a magyar gyermekek iskolai beiratkozásának arányszámait. Sok minden itt dől el, például az, hogy egy generáció alatt elvesztünk egy fiatalt vagy nem? Ha román vagy szlovák nyelvű, ráadásul magas színvonalú oktatást, jobb feltételeket biztosító intézménybe iratják a szülők a gyarmekeiket, óriási a kockázat, hogy néhány évtized alatt megtörténik a nyelvi, majd a kulturális asszimiláció.

- Budafok-Tétény hosszú ideje támogatja a Rákóczi Szövetség programjait, diákok cserelátogatását. Mi a tapasztalat, jó módszer ez a ""megmaradás politika"" eszköztárában.

- Az egyik legjobb. Újra élő szövetet hozunk létre a magyar lakta régiók, illetve a diaszpóra összekapcsolásával, ráadásul a legnyitottabbaknak, a fiataloknak, és, ami fontos: a diákévek alatt. Budafok-Tétényről szólva, mi csak a köszönettel tartozunk a vársosrésznek. Szabolcs Attila országgyűlési képviselő, korábbi polgármester és a jelenlegi városvezetés is kiálltak a nemzeti összetartozás gyakorlata mellett. De például a székely zászló szolidaritási akcióval olyan eredeti kezdeményezést indítottak útnak, amely az egész világon pozitív irányban adott lökést a nemzeti összetartozás ügyéhez.

- Új programokkal, tervekkel hogy állnak?

- Bővítjük a beiskolázást segítő régióprogramot, a Kárpát medence egyik legnagyobb vidéki városában, a több százezer lakosú Temesváron szeretnénk újjáéleszetni a magyar nyelvű oktatást, ezzel a Bánság fővárosában is felcsillanhat a megmaradás reménye.

Sengel Ferenc