A bronz is szépen csillog
Budapest sportszerető közönsége júliusban vízipólólázban égett. A hazai rendezésű Európa-bajnokságon minden meccset telt ház előtt játszottak a férfiak és a nők, az első hely azonban nem jött össze nekik. Ennek ellenére mindenki, a szurkolók és a szakemberek is sikerként könyvelik el a szereplést, joggal. A férficsapat második, a női harmadik lett a kontinensviadalon. Merész András, a "lányok" szövetségi kapitánya úgy ítélte meg: "A csapat kihozta magából a maximumot, a hazai közönség szurkolása elementáris erejű volt. Ilyen lelkes közönség előtt nem lehet rosszul játszani. A magyar szurkolók is hozzátették a magukét a bronzéremhez. Jól sikerült a felkészülésük, és mindvégig profi volt a lányok hozzáállása." Az együttes egyik legjobbja itt él köztünk, a kerületben. Takács Orsolya úszóból lett vízipólós és ebben a sportágban ért el sikereket, többek között világbajnoki címet. A csaknem egy évtizeddel ezelőtti legfényesebb győzelem, az arany után, "bronzkorszak" következett az életében, de a bronzérem is szépen csillog. A kiváló sportolót az Eb-ről és a jövőről kérdeztük.
- Valóban érezték a "pluszjátékost" a budapesti Eb-n? Mennyire nyomja vagy dobja fel a magyar játékost a hazai pálya? - kérdeztük Takács Orsolyától, aki csapatkapitányként is küzdött a hazai vízilabda Európa-bajnokságon.
- Különleges élmény idehaza tétmérkőzéseken játszani. Nem okozott gondot nekünk, játékosoknak, hogy ilyenkor nagyobb a várakozás irántunk. Jó hazai közönség előtt szerepelni, jó érezni, hogy mindenki velünk van, értünk szurkol.
- Ilyen háttérrel nem érzi kicsit kudarcnak a harmadik helyet?
- Semmi szín alatt, hiszen mi ezért a bronzéremért is sokat edzettünk, alaposan felkészültünk és megküzdöttünk. Az erőviszonyok a női mezőnyben sokkal kiegyenlítettebbek, mint a férfiaknál, Európában van vagy hat-hét nagyon komoly játékerőt képviselő csapat, amely képes a végső győzelemre. Egy-egy meccsen sokszor csak apróságok döntenek, ki veszít vagy ki nyer. A spanyolok mellett a görögök, a hollandok, az olaszok, az oroszok és persze mi, magyarok is mindig eséllyel vágunk neki a különböző tornáknak.
- A döntőbe kerülésért, a spanyolok elleni 8-9-nél mi volt az az "apróság", ami ellenünk döntött?
- Nehéz ezt megmondani, hiszen ellenük mindig kiélezett meccset vívunk. A harmadik negyedben két góllal sikerült elmenniük és valami hiányzott, de nem tudjuk pontosan, mi, hogy legalább a végére kiegyenlítsünk, mert akkor a hosszabbításban bármi megtörténhetett volna. A harmadik helyért mi is csupán egy góllal, 10-9-re nyertünk a másik nagy vetélytárs, az olaszok ellen.
- A bronz is szépen csillog, bizonyára otthon szép gyűjteménye van belőle"Ś
- Valóban, de abból kell kiindulni, hogy immáron öt egymást követő világversenyen jutottunk be a négy legjobb csapat közé, ami azért nem olyan rossz teljesítmény"Ś
- Azt bizonyítja, hogy évek, sőt évtizedek óta ott vannak a világ élvonalában. Most éppen Világkupára utazik Oroszországba, mire számít ott?
- Megint szeretnénk a lehető legjobbat kihozni magunkból és valahol az élbolyban végezni. Jól sikerült az Eb utáni felkészülésünk, Ausztráliát például hét góllal vertük a szentesi uszodaavatón. Velük kerültünk egy csoportba, valamint a dél-afrikaiakkal és az amerikaiakkal. Utóbbi nem lesz könnyű falat"Ś
- Mikor pihen? S mik a távlati tervei?
- A Világkupa után négy hét szünet következik, s akkor végre kicsit otthon is lehetek a kerületben, de a nővéremhez is elutazom Norvégiába néhány napra pihenni. Utána pedig készülünk a jövő évi Eb-re és a világbajnokságra. A távlati terv a riói olimpia!
(Temesi László)
