Budafok keresztútja

„Megújult a budafoki kálvária a fővárosi önkormányzat segítségével, amelynek utolsó állomásához egy kilátópontot is telepített Budafok-Tétény önkormányzata. A tervezésnél figyelembe vettük a helyi egyházak és civilek javaslatait is.”- mondta Németh Zoltán alpolgármester.

A budafoki kálváriát helyi mészkőből emelték a Fekete-hegy tetején az akkori Promontor lakói 1761-ben, majd 1808-ban átépítették. A stációkat tizennyolc évvel ezelőtt restaurálták utoljára, s mára igencsak megérett a felújításra. Az önkormányzat Rimely Károly, Rimely Ádám és Holtság Ágnes tervezők koncepciótervét nyújtotta be a fővároshoz a TÉR-KÖZ pályázatra, amelyen csaknem 50 millió forint támogatást nyert el.

A Kálvária park ovális teret fog körbe, melynek közepére a Bibliában megjelenő növényeket ültettek ki. A növények nevét magyarul és latinul kis táblácskák jelzik. A nagyobb gyerekeknek tematikus játszó-oktató park létesült. Ennek három fő szintje a Stáció lépcső egy-egy pihenőjéről közelíthető meg. Az első, amfiteátrum jellegűen kialakított téren kb. 40-60 fő ülhet le. Az ülősorok függőleges felületén a szeretet himnuszának (Pál apostol első levele a korinthusiakhoz) soraiból olvasható idézet.

A második szint Názáret főterét idézi fel a fiataloknak. A terméskő támfal középső része foglalja magában Mária kútját. A kifolyó víz három, kiskockakőből kirakott jelképes csatornán folyik el és szivárog a zöldfelületre. A támfal két szélső öblében Betlehemet, illetve az utolsó vacsorát ábrázoló mozaik van. A falon a jobb oldalon a tízparancsolat, középen, a Mária kútja felett a miatyánk, bal oldalon a nyolc boldog mondás olvasható csiszolt mészkő lapba gravírozva. A Mária kútja előtt mozaikszerű Szentföld- térkép jelenik meg a burkolatban. A Stáció Kert harmadik, legfelső szintjén kilátósétány kanyarog végig, egy-egy pihenő öböllel. Itt is folytatódik a hazai fák útja, és itt található a kilátó egy tájékoztató táblával, melyen Budafok térképe látható, rajta bejelölve a kerület templomai, látnivalói képpel, rövid ismertetővel, valamint megjelenik a kerületen áthaladó Magyar Zarándokút is.

A XXII. kerületi keresztút különlegessége, hogy tulajdonképpen a városrész beépített utcájaként működik. A stációlépcső a Péter-Pál utcai Péter-Pál-kápolnától indul és egészen a Szikla, valamint az Olajhegy utca közti Golgotáig tart. Bár közel a főút, a város zaja nem jut be a zarándokútra. A keresztút tetejéről Budafok tornyai, a Csepel-sziget és a csillogó Duna látványa tárul a zarándok elé. Ha tiszta az idő, innen még a Gellért-hegy és a Gödöllői-dombság is látható. És mivel a kilátás kitűnő a Golgotáról is, egy kilátópontot telepítettek a közelébe.

A projekt a TÉR-KÖZ pályázat támogatásával valósult meg.