Ugrás a tartalomra

Civilekkel a környezetért

2019. január 29. kedd
Végvári Ágnes sokat tett egy zöldebb világért
Civilekkel a környezetért

Civilként, majd a civilekkel összefogva dolgozott a kerületért több mint harminc éven át az önkormányzat környezetvédelmi referense, Végvári Ágnes. Neve hallatán sokaknak a Metallochemia bezárása vagy a zajvédő falakért folytatott harc jut az eszébe, mások a Háros-sziget, valamint a Tétényi-fennsík védetté nyilvánítására gondolnak, és van, aki személyét a háromnegyed évvel ezelőtt elkezdődött szociális-környezetvédelmi projekttel vagy Budafok-Tétény 4. Környezetvédelmi Programjával kapcsolja össze.

Civilekkel a környezetértVégvári Ágnessel, aki az eltelt évek alatt az ELTE-n humánökológiát tanult, majd környezetvédelmi jogi ismeretekre tett szert, nyugdíjba vonulása kapcsán beszélgettünk. 
– Kezében kertészmérnöki diplomával, 1985-ben jött a kerületbe, hogy természettudományos ismeretterjesztőként elfoglalja a Művelődési Központ által meghirdetett állást. Mikor kezdett érdeklődni a környezetvédelem iránt?
– Gyalog jártam dolgozni, és – új kerületi lakosként – a Gyufagyár kéményéből felszálló sűrű, sötét füst láttán határoztam el, hogy ezzel a területtel fogok foglalkozni. Megalapítottam a Zöld Jövő Környezetvédelmi Oktatási és Információs Központot, melynek keretében a kerületről környezet-egészségügyi és környezeti információkat gyűjtöttem, fórumokat szerveztem és intenzív kapcsolatot ápoltam a sajtóval. Információgyűjtés közben bukkantam rá a Metallochemia „ügyére”.
– Úgy tudom, a Természettudományi Múzeumban is dolgozott.
– Igen, 1991-től, de a kerületben elkezdett munkát sem hagytam abba. Részt vettem a Háros-sziget és a Tétényi-fennsík kutatása szervezésében. A kutatási eredmények hatására 1993-ban a Háros-szigetet országosan védett területté nyilvánították. 1999-ben, amikor a Metallochemia okozta károk felszámolása ismét napirendre került, visszajöttem Budafokra, és mint az önkormányzat környezetvédelmi referense, együtt dolgoztam a civil szervezetekkel a rehabilitáció megvalósulásáért. A Budatétényi Polgári Körrel összefogva, a szakma kiválóságaitól aláírásokat gyűjtve elértük, hogy a Tétényi-fennsík 111,3 hektárnyi területe helyi védelmet kapjon. A mi korosztályunk azért munkálkodott, hogy ez a két terület védetté váljon; a következő generáció feladata, hogy ezt a védettséget fenntartsa.
– Mindent sikerült befejeznie, amit eltervezett?
– Inkább azt mondanám, hogy előkészítettem a terepet a folytatáshoz. Múlt évben elfogadta a képviselő-testület a 2023-ig szóló kerületi környezetvédelmi programot. A Tétényi-fennsíkot érintő komplex környezeti nevelési projekt tart még, a napokban jelenik meg a Tétényi-fennsíkról 1998-ban közreadott munkafüzet és módszertani segédlet korszerűsített változata Természetfürkészet a Tétényi-fennsíkon címmel, kiegészítve egy szakmai (botanikai, zoológiai és geológiai) útmutatással, januárban pedig ismét elindítottuk a fennsík jövőbeli védettségét szolgáló képzést a pedagógusok és a cserkészvezetők részvételével.
Csak azt sajnálom, hogy nem találtam rá már korábban a környezetvédelem és a szociális terület közös 
céljaira. (Tamás Angéla)