Ugrás a tartalomra

Drogfogás után, pereskedés közben

2019. március 06. szerda
Fejezetek az Ipartestület ingatlanainak zűrzavaros történetéből
Drogfogás után, pereskedés közben

Drogfogás után, pereskedés közbenÉvek óta zajlik a pereskedés a helyi Ipartestület és az önkormányzat között a szervezet Mária Terézia úti és Kossuth Lajos utcai ingatlanai miatt. De hogy mi lehet az ingatlanok rendszerváltás utáni története? Ennek próbáltunk utánajárni hivatalos dokumentumok segítségével.

Megtették az első vádemelési javaslatokat a fogyasztók és a birtoklók esetében a budafoki drogfogás ügyében – értesült lapunk. Mint ismert, az Ipartestület Mária Terézia úti székházában tavaly drogterjesztőket vettek őrizetbe és lefoglaltak kábítószereket is egy nyomozás eredményeként egy zenés rendezvényen, amelyre bérbe adták az egyik helyiséget. Mivel a közelben iskolák vannak, és a térségben lévő lakótelepen is sok fiatalkorú él, kíváncsiak lettünk volna arra, hogy az Ipartestület a korábbi ígéretének megfelelően felvette-e már a kapcsolatot a XXII. kerületi rendőrséggel és a polgárőrséggel, illetve kérte-e a fokozott járőrszolgálatot és ellenőrzést a zenés rendezvények alkalmával. Sikerült-e megállapodniuk ezekkel a szervekkel, és milyen megállapodás született? Felszerelték-e már az Ipartestület épületében a szintén megígért biztonsági kamerákat? Mivel korábban közölték azt is, a rendezvényterem bérbevevőjét kötelezik, hogy megfelelő biztonsági személyzetről gondoskodjon, kíváncsiak lettünk volna arra is, ez érinti-e a már megkötött szerződéseket. Ha igen, változtatnak-e a bérleti feltételeken a megállapodásokban? Mivel bejelentették, hogy az elnökség tagjai személyesen (szúrópróbaszerűen) ellenőrzik majd a rendezvényeket, rákérdeztünk arra is, ezt kik fogják végrehajtani, hogyan választják ki a felügyeletet végrehajtó személyeket.

Jurás László, az Ipartestület elnöke azonban az újonnan feltett kérdéseinkre nem adott választ. Az általunk kért információkat „belső ügynek” nevezte, és azt javasolta, hogy inkább foglalkozzunk azzal, hogy az önkormányzat miért pereskedik az Ipartestülettel az ingatlanaiért. Lapunk az elnök úr javaslatára utánanézett az Ipartestület székháza és telke történetének, és meglehetősen bonyolult, megdöbbentő eseménysorra talált. Az általunk megtalált dokumentumok tanúsága szerint igencsak kétséges például az a szerződés, amely alapján az Ipartestület használhatja a székházát és a közelében lévő telket. Legutóbb a Fővárosi Törvényszék hozott ítéletet a megállapodás ügyében, és ebben részben helyt is adott az önkormányzat kereseti kérelmének, amely arról szólt, hogy nyilvánítsák semmisnek az ingatlanok használatáról, illetve átadásáról szóló megállapodást. A székház és a közelében lévő telek használati és tulajdonjoga azért is fontos kérdés, mert már egy 2010-es értékbecslés szerint közel százmillió forintot értek ezek az ingatlanok, ma pedig ennek a többszörösére értékelhetők.

De hogyan is került a székház és a telek az Ipartestülethez? A történet nem egyszerű. A mintegy 450 négyzetméternyi telekingatlan (a mai budafoki könyvtár telke) kezelői jogát még a nyolcvanas évek végén szerezte meg a Kisiparosok Országos Szervezete (KIOSZ) a magyar államtól. Pontosabban az ingatlant ideiglenes használatba adták, hogy a cégbejegyzés után a szervezet kezelésébe kerülhessen. Ezt követően bejelentették, hogy a KIOSZ Budafok-Tétény Általános Ipartestületként kíván működni a továbbiakban. Ez a szervezet azonban nem volt tekinthető a KIOSZ jogutódának, hiszen nem érdekvédelmi szervezet volt, hanem egy egyesület. Az Ipartestület azzal a szándékkal kezdte el használni a telket, hogy oda majd székházat épít a szervezet számára. Addig azonban használatba kapta a telek közelében lévő MSZP- (volt MSZMP-) székházat is, ami egykor, még 1945 előtt a helyi ipartestület központja volt. A telken azonban senki sem kezdett el építkezni, és a területet elhanyagolták, elgazosodott. Mivel nyoma sem volt székházépítési szándéknak, hiszen az a volt pártház átadása után okafogyottá vált, 1990-ben a kerületi tanács elnöke kérte a telek és a kezelői joga visszaadását. Egy év múlva a jogutód tulajdonos MSZP megállapodást írt alá a székház és a telek használói kezelői és tulajdonjogának átadásáról a kerületi önkormányzatnak. Ezt követően azonban olyan esemény történt, amely a korábbiak tükrében sokakat megdöbbentett. Alig telt el két év, és az önkormányzat újra átadta az ingatlanokat az Ipartestületnek, méghozzá ingyen. Ennek azonban feltételei voltak, amit az Ipartestület a hivatalos iratok szerint nem teljesített. Az Ipartestület mindenesetre a mai napig úgy tevékenykedik a területen, mintha birtokon belül lenne, tulajdonosként. Hogy milyen feltételeket kellett volna teljesíteni az ingatlanok megszerzéséhez, és hogy milyen jogvita zajlik azóta is az ügyben, arról lapunk következő számában olvashatnak. (folytatjuk)

(VH)