Fáklyás menet a szabadságharc emlékéért
A március 12-i ünnepi megemlékezés a Klauzál-villa előtt kezdődött, ahol az összegyűlt tömeg a fáklyák meggyújtása után elindult a Klauzál-szoborhoz.
A két kilométeres út a Klauzál Gábor utcától a Klauzál Házig tartott, ahol Hódi Szabolcs, a Társaság titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Bartos Mihály szavalatával tisztelgett a forradalom emléke előtt. Ezután a Klauzál Gábor Társaság új elnöke, Glattfelder Tamás mondott ünnepi beszédet, melyben a 48-as forradalmárok bátorságára, tettrekészségére hívta fel a figyelmet. Köszöntőjében a szabadságharc fiataljai mellett hazánk kiemelkedő politikusaira, köztük társaságuk névadójára is megemlékezett: „Amikor 1848-ban a márciusi fiatalok a forradalmi napon összegyűltek, hogy egységesen meghatározzák akaratukat a szabad és független Magyarország kikiáltása mellett, akkor még nem gondolták volna, hogy 19 évvel később a Szabadságharcuk egy Kiegyezés formájában érjen véget.
Ahhoz, hogy ez a Kiegyezés úgy és olyan formában valósuljon meg, elengedhetetlen, hogy a Szabadságharc vívmányainak említésekor ne említsük meg Klauzál Gábor nevét, Társaságunk névadóját és a XXII. kerület polgárát, az első felelős kormány miniszterének nevét. Amikor a Kiegyezést támadták sokan igyekeztek a szabadságharc kudarcának beismeréseként tekinteni erre az egyezségre, de az nézőponttól függően akár sikeresnek is tekinthető. Ezt leginkább az a tény támaszthatja alá, hogy az Áprilisi Törvények, a Nemzetőrség, és a Nemzeti Bank felállításának kivételével olyan kompromisszumra jutott az akkori Ausztriával amellyel Magyarország osztrák félgyarmati státuszából a közös külügyeket és közös hadügyeket, pénzügyeket, valamint a perszonálúniót leszámítva újra önálló állam lett, saját választott parlamenttel, kormánnyal és kormányfővel, a belügyeiben kvázi korlátlan szabadsággal. Azt is mondhatnánk, hogy a 12 pontból 10 teljesült.
Klauzál nem csak irányítani tudta a márciusi forróvérű ifjúságot a maga tekintélyével, tudásával, szónoki erejével, hanem műveltségével, kompromisszumkereső-készségével a Kiegyezéssel véget ért békés átmenetben is méltón megemlítendő szerepet kapott. Deák Ferenc mellett Klauzál Gábor is ott ült annál az asztalnál, amely mellett a kiegyezés pontjai fogalmazódtak és ezt nem felejthetjük el, akkor sem ha magát a Kiegyezést ő sajnos már nem élhette meg. Az ő halálának 150 évfordulójáról épp tavaly emlékeztünk meg. Büszkék vagyunk arra, hogy az idei márciusi szabadságharc és forradalom ünnepén egy kicsit Kerületünk polgárát is ünnepelhetjük, munkásságát példaként mutathassuk be a világnak.”
Az esemény zárásaként a résztvevők megkoszorúzták Klauzál Gábor szobrát, ahol az önkormányzat nevében Karsay Ferenc polgármester is fejet hajtott a szabadságharc emléke előtt.
A Promontor TV összeállítása:
