Ugrás a tartalomra

Gazdasági fejlődés és nemzeti összetartozás

2017. június 02. péntek
Az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága először tartott kihelyezett ülést
Gazdasági fejlődés és nemzeti összetartozás

A nemzeti összetartozás pozitív hétköznapi következménye, hogy egyre több átutazó határon túli magyar Budafok-Tétényt választja rövidebb-hosszabb pihenőre, bevásárlásra. – Jó a hírünk – reagált Szabolcs Attila országgyűlési képviselő, aki Székelyudvarhelyen szerzett tapasztalatait is megosztotta lapunkkal.

Már évek óta itt állunk meg, amikor megyünk bajorba – mondja Laci, aki a Klauzál Ház közeli üzemanyagtöltőnél csapolja a kocsiba a motorinát, és arról érdeklődik egy tankoló sofőrtől, hol van szivarbolt. – Szivarbolt? Gőzöm nincs, de mi az a motorina? – kérdez vissza bizonytalanul a megszólított, miközben tekintete kutatja a kandi kamerát, egyébként meg lefagy. Odalépek, oldom a zavart, mondom Lacinak, merre van a dohányzóhely, a tankolót pedig megnyugtatom, hogy a motorina nem egy posztmodern üzemanyag, hanem a gázolaj. A szivar pedig a székelyeknél, az erdélyi magyaroknál, és ahogy Krúdy idejében még Pest-Budán is nevezték: a cigaretta.

Laci megörül a botcsinálta „tolmácsnak”, és beavat, hogy Székelyföldről, Erdélyből sokan állnak meg itt Budafokon, egyre többen. Úgy becsüli, hogy több tízezer erdélyi magyar és még több román jár havonta oda-vissza a népek sztrádáján, az M0-son. A legtöbben a munka miatt, de kereskedők, üzletemberek is megpihennek, vásárolnak. – Nagyjából 750 kilométert hajtunk a Székelyföldről. Aki Münchenbe megy, annak éppen ez az út fele, és jobban esik itt megállni, tudja, ez az a város, ahol kiálltak a székelyek mellett, amikor nyomtak minket – magyaráz Laci, és somolyogva mondja, a románok is tudják, hogy a székely zászlót itt nem tanácsos bántani. Szinte helybéliként mutogat körbe, hogy hol milyen üzlet van, ugyanis szerinte az Erdélyből tranzitálók nemcsak kávézni, dohányozni állnak félre, hanem mindenfélét beszereznek, itt költenek.

Szabolcs Attila országgyűlési képviselő, akit az elmúlt években egyre többször hívnak a határon túli magyarok lakta régiókba, legutóbb éppen Székelyudvarhelyen járt, úgy látja, hogy a nemzeti összetartozás politikájának egyre jobban tapinthatók a jótékony köznapi hatásai. – Budafok-Tétényben ezt évek óta tudatosan építjük, és legutóbb Székelyudvarhelyen, az Erdélyi Magyar Néppárt tisztújító kongresszusán a házigazda polgármester erősített meg, hogy nagyon jó a kisvárosunk híre – fejtette ki a honatya. Szerinte nem egyirányú utca az anyaország és Kárpátalja, a Felvidék vagy Erdély, a Bánság és a Partium összetartozása. – Ne feledje senki, több millió magyar dönt naponta érzelmi alapon is, hogy a jó minőségű élelmiszerből, szolgáltatásokból, iparcikkekből melyiket választja, hova megy turistaként pénzt költeni, hol pihen meg 1-2 napra, ha hosszabb úton jár – fogalmazott a parlament Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke. Úgy látja, hogy mindennek az előnyeit egyre jobban érzi majd Budafok-Tétény, mivel itt nem konjunkturális ügy a nemzeti összetartozás. Hozzátette: amikor Gálfi Árpáddal, Székelyudvarhely polgármesterével tárgyaltak, a nemrégiben majd kétharmaddal megválasztott városvezető is megjegyezte, a nemzeti összetartozás szorosabb gazdasági kapcsolatokkal nagy lehetőség a magyaroknak a Kárpát-medencében. (SENGEL FERENC)