Ugrás a tartalomra

Gyertyagyújtás a hősökért

2019. január 22. kedd
A Don-kanyarban elesett katonákra emlékeztünk Barosson és Budatétényben
Gyertyagyújtás a hősökért

A 76 évvel ezelőtti, 1943. január 12-én indult doni áttörésre, az elesett magyar katonákra, a hősi halottakra emlékeztek a Donát-hegyi emlékhelyen és a Szent István király plébániatemplomban. Mindkét helyszínt hó fedte és erős, hideg szél fújt, így megemlékeztek arról is, milyen lehetett a mínusz 30–40 fokban, vékony ruházatban kilométereket menni a 70-80 centiméteres hóban.

A Baross Gábor-telepi Polgári Kör megemlékezésén Sztavropulosz Szotiriszné elnök köszöntötte a megemlékezőket és idézte fel Pelikán Imre bácsi Don-kanyarban átélt és hazatérése után elmesélt történeteit. Neki köszönhető, hogy ez az emlékhely itt van a Donát-hegyen, ahol 2015 januárjában még ő is emlékezett. Érte, és a harcokban elesettekért gyújtottak gyertyát és helyeztek el koszorúkat a hatalmas vaskereszt lábánál. Budafok-Tétény önkormányzatát Szepesfalvy Anna alpolgármester képviselte. A megemlékezésen vitéz lovag Horváth Miklós szolgálaton kívüli honvéd mérnök őrnagy mondott beszédet. A magyar királyi 2. honvéd hadsereg ellen a Don folyó menti Uriv városkánál lévő hídfőtől indult a szemben álló szovjet 40. hadsereg offenzívája, melynek végkimenetele a magyar erők szinte teljes megsemmisüléséhez vezetett – tudhattuk meg az őrnagytól. A 207 ezer főből álló hadsereg véres vesztesége, azaz a hősi halált halt, fogságba esett, megsebesült vagy eltűnt honvédek száma ma sem tudjuk pontosan, mennyi, de mintegy 125 ezer főre tehető – hangzott el a beszédben.

Az esti órákban a Szent István király plébániatemplomban a Budatétényi Polgári Kör is megemlékezést tartott a Don-kanyarban elesett hős katonák tiszteletére. Udvarnoky László plébános szentmiséjét követően Tallér Gábor a harcokban elesett nagyapjáról emlékezett meg és olvasott fel két történetet, amelyeket a borzalmakat átélt katonák vetettek papírra. Ezekből kiderült, hogy a katonáknak 25–60 kilométert kellett naponta gyalogolniuk, olykor élelem nélkül, miközben a társaikat a szemük láttára lőtték agyon. Az ütközetek után reggel 9 és 10 óra között fegyverszünet volt, ilyenkor szedték össze a sebesülteket és az elesetteket, de egy idő után már annyian voltak, hogy nem győzték az ellátásukat. 

A megemlékezés a húsvéti gyertya meggyújtásával folytatódott, majd a templom kertjében mécseseket helyeztek el a résztvevők, köztük Karsay Ferenc polgármester. (Viszkocsil Dóra)