Ugrás a tartalomra

„Hálás vagyok az emberi kapcsolatokért”

2017. július 18. kedd
Huszonöt éve szentelték pappá Fülöp Ákost, Nagytétény plébánosát
„Hálás vagyok  az emberi  kapcsolatokért”

Huszonöt évvel ezelőtt szentelték pappá Fülöp Ákost, a Budai-Déli Espereskerület esperesét, a Budapest-Nagytétény Nagyboldogasszony-plébánia plébánosát. Szolgálati idejének csaknem felét töltötte kerületünkben, amelyet megszeretett, különösen tartalmas emberi kapcsolataiért.

– Negyedszázada szolgálja papként Istent. Ez a szép jubileum alkalmat ad az összegzésre?

– Igen, a jubileum számomra egyben a hálaadás időszaka is, mert Isten kegyelme egész életemben jelen volt, végig vezetett és megerősített. Hálát adok a Mindenhatónak azért is, hogy 2005-ben Nagytéténybe vezetett, ahol ez idő alatt sok örömet és szépséget tapasztaltam, és számos tartalmas emberi kapcsolatban lehetett részem az egész kerületben. 

– Hogyan került a kerületbe? Volt kötődése előtte is Nagytétényhez?

– Idekerülésem előtt nem volt kapcsolatom Nagytéténnyel. A felszentelésem után több helyen, vidéken is szolgáltam. Az idekerülésem a szokásos nyári helyezések sorába illeszkedett. Elődöm egy nyugdíjba kerülő paptestvér helyére került, engem pedig ide helyezett a bíboros úr. Örömmel és lelkesedéssel fogadtam az áthelyezést annak ellenére, hogy ismeretlen volt a terület számomra. Hamar megismertem és megszerettem az itt élő embereket, sikerült beilleszkednem a szűkebb és tágabb közösségbe.

– Milyen Nagytétényben a hitélet? Változott-e valamit az elmúlt évtizedben?

– Összességében jónak találom. Ugyanakkor az évek során azt látom, öregedő plébániává váltunk. Sajnos egyre kevesebb a fiatal család nálunk. A szomszéd plébániákra az utóbbi években több fiatal család költözött. Azt gondolom, ez természetes folyamat, remélem, később újra hozzánk is érkeznek kisgyermekes családok.

– Milyen tervei vannak az elkövetkezendő évekre?

– Három év múlva Budapesten rendezik meg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Ennek előkészítő folyamata elkezdődött, hiszen a cél nemcsak a kongresszus megrendezése, hanem saját hitünk megerősítése is. Ebből a mi plébániánk is kiveszi a részét.

(Temesi László)