Horányi Juli volt a Budafok-tétényi Majális hercegnője
Bájos, kedves, mosolygós, félszeg – és jó hangú. Horányi Juli az X-Faktorban tűnt fel tavaly, idén május 1-jén pedig a Budafok-tétényi Majálison a Campona előtti szabadtéri színpadon. Műsora után elmondta, hogy most zenésztársakat keres.
– Az X-Faktor nagy vesztesének tartották, sokan hangoztatták, hogy önnek kellett volna megnyerni a tehetségkutatót. Mi a véleménye erről?
– Hallottam én is ilyen hangokat, aminek nagyon örülök, de soha nem tartottam magam vesztesnek, mert „csak” második lettem. Ahhoz képest, hogy bizonytalan, lassan érő személyiség vagyok, még csoda, hogy ilyen sokra vittem helyezésben. Világéletemben énekesnő akartam lenni, mégis állandóan megkérdőjeleztem, hogy van-e helyem ezen a pályán.
– S mire jutott, van helye?
– Azt hiszem, igen, mert sokfelé hívnak, ami azt jelenti, hogy szeretik, amit csinálok. Jó tíz évvel ezelőtt a Plüss nevű leánytrióval indultam el a rögös úton. Akkor kezdtem aktívabban foglalkozni a zenével. Később a barátommal közös zenekart alapítottam Mius néven, ekkor még komolyabban vettem a zenélést és az éneklést. A duó négy évvel ezelőtt jött létre és három évig működött, két lemez lett a gyümölcse.
– Ezután jött az X-Faktor és a szólókarrier. Révbe ért?
– Harmincévesen ismertek meg, és még nagyon sok a tennivalóm. Állandóan azon mesterkedem, hogyan lehetnék még jobb. Éppen ezért érzem úgy, hogy sosem fog elmúlni a bizonytalanságom, mindig vizsgálgatom magam, tele vagyok kérdésekkel.
– Önbizalom nélkül nehéz ezt a szakmát űzni…
– Valóban, de a visszajelzések segítenek önbizalmam megerősödésében. A tépelődéseim abból is fakadnak, hogy ebben a szakmában saját magunkból kell építkezni, ügyesen ötvözve a jó tanácsokkal.
– Mik a tervei?
– Most éppen szólókarrieremet élem, ezért vágyom az élőzenés előadásokra, zenekarral. Olyan zenét szeretnék a jövőben, ami tele van akusztikus elemekkel. Most éppen két zenészt keresek. Az éneklés mellett eredeti szakmámban, a jelmeztervezésben szintén szeretnék továbbra is helytállni. n
(Temesi László)
