Ugrás a tartalomra

Kezükbe vették a sorsukat

2018. május 26. szombat
Szolnoki győzelmével menekül a kiesőzónából BMTE labdarúgó csapata
Kezükbe vették a sorsukat

Öt fordulóban négy győzelem, a lehetséges 15 pontból 12. Ezt bizony nem kell megmagyarázni, ez Tóth Bálint irányításával a Budafok elismerésre méltó teljesítménye a labdarúgó NB II 32. és 36. fordulója között. A biztos kiesőnek tűnő csapat feltámadt, és már a 14. helyen áll a 20 csapatos mezőnyben, három pontra a „vonal fölött”.

„Kiesési rangadó lesz, igazi hatpontos meccs” – adta meg a felütést Vizi Sándor, a BMTE ügyvezető elnöke, amikor vasárnap délben, nem sokkal a szolnoki mérkőzés előtt kabalából felhívtam. Kabalából, mert amióta meccsnapon felhívom – mindig győzünk. (Egy hete, amikor a Váctól kikaptunk, elfelejtettem felhívni...)
Nos, Szolnokról is elhoztuk a három pontot, valójában sokkal simábban, mint amit az 1-2-es eredmény sejtet. Ezzel felkúsztunk a 14. helyre, és már hárompontnyi távolság választja a kiesőzónától.

„Biztonsági futballt adtunk elő, a 48. percig, amikor összehoztunk egy tizenegyest, nem is volt kapura lövése a Szolnoknak. Filkor Attila szenzációsan játszott, de a többiek is remekeltek, Kokenyszky és Ihrig-Farkas rúgta a góljainkat, de még legalább három, százszázalékos helyzetet kihagytunk” – mondta Jakab János, a klub tiszteletbeli elnöke, aki nagyon sportszerűen magára vállalta a felelősséget a csapat őszi vesszőfutásáért, azt azonban szerényen „elfelejtette” megemlíteni, hogy Tóth Bálint Budafokra édesgetése is az ő érdeme.

Tóth Bálintot, azaz „Pipit” a titokról kérdeztük, vagyis hogy miként tudta ilyen látványosan felrázni a Budafokot.

„Ez az én titkom, nem árulom el a know-how-t! – mosolyodott el, de aztán mégis elárulta: – Ápoltam a srácok lelkét, elsősorban pszichikailag kellett felráznom őket. De még nem dőlhetünk hátra, nem lehetünk nyugodtak, mint ahogy soha nem is voltam nyugodt hosszú edzői pályafutásom alatt, talán a tatabányai időszakomat leszámítva. Szolnokon nagyon egyben volt a csapat, le a kalappal előttük.”

Czizmadia Csaba csapatkapitány is a csapategységet említette.

„A mesteré az érdem, jó érzékkel nyúlt a pszichológiai fegyverhez – mondta. – Öt meccsből négyet megnyerni nem lehet véletlen. Előzőleg ősszel 21 mérkőzésen 18 pontot szereztünk, óriási a kontraszt. Szolnokon is domináltunk, több helyzetünk volt. Kár azért a váci pofonért, ha az nincs, most már biztonságban lennénk. Így is saját kezünkben a sorsunk, még utazunk a Gyirmóthoz és fogadjuk a Budaörsöt. Aztán remélhetőleg fellélegezhetünk.”
Ehhez azért tegyük hozzá: no meg mi, szurkolók is.

(Ch. Gáll András)