„Mindig azt kell tenni, amit a szív diktál”
Dr. Bálint Béla-díjat vehetett át André Béláné, a Védőnői Szolgálat 22 védőnője
2017-10-23

Az egészségügy területén végzett kiemelkedő munkájáért Dr. Bálint Béla-díjat vehetett át André Béláné, a Védőnői Szolgálat 22 védőnője a Kerület napján. A Budafok-Tétényben dolgozó huszonegy védőnő közül tizenhat, köztük a kitüntetett is, a várandóság elejétől kezdve követi figyelemmel a kismamákat, tanácsokkal látja el őket, és segít, ha erre igény mutatkozik. A gyermek születése pillanatától azonban figyelme megoszlik a baba és a mama között, és egészen addig, amíg a gyermek be nem tölti a hatodik életévét és iskolába nem megy, minden szempontból végigkíséri fejlődését, többek között családot látogat és szűrővizsgálatokat szervez.

– Közel harminc éve ezen a pályán tevékenykedik. Soha nem akart mással foglalkozni?

– Örülök, hogy idesodort az élet, pedig az érettségi után gyermekorvosnak készültem, azon belül is a neurológia érdekelt. A sikertelen felvételik után azonban elvégeztem az Egészségügyi Főiskolát, és lám, ahogy terveztem, mégiscsak kisgyermekekkel foglalkozom. Nem könnyű, de nagyon szép pálya a miénk. Rengeteg örömet ad, és Nagytétényben, ahol 1990 óta dolgozom, nagyon jól érzem magam a babák és mamák között.

– A pálya kezdetén vagy most nehezebb szót érteni az anyukákkal?

– Az utóbbi években talán nehezebb magunkat elfogadtatni. Az ösztönösség háttérbe szorul, az édesanyák nem biztosak magukban, nem minden esetben bíznak abban, hogy jól mérik fel a helyzetet, és ebben lehet, hogy a mi generációnk a hibás. Talán mi nem készítettük fel kellőképpen a gyermekeinket az új családtag fogadására, a kisgyermekek nevelésére.

– Mire hívja fel legtöbbször a figyelmet?

– Például sokszor kell meggyőznöm az anyukákat arról, hogy legyenek türelmesek, ha sír a baba, mert ok nélkül senki sem sír. Szánjanak rá időt, hogy felfedezzék a sírások közötti apró különbségeket, úgy könnyebben találnak rá a megoldásra, de mindig azt kell tenni, amit a szív diktál, mert szeretettel csak jót adhat az ember, és ha szeretjük a gyermekünket, azzal nem ronthatjuk el. (Tamás Angéla)