Rafael Márió triója éppen a harmadik számát játszotta a Promontor Udvarban, amikor letelepedtem az előző fellépő, Palásti Máté mellé. Máté nem vette észre, hogy megérkeztem, és ennek egyetlen oka volt – még véletlenül sem az udvariatlanság –, mégpedig az, hogy a fiatal gitárszólista számára megszűnt létezni a külvilág, elmerült Márióék zenéjének örvénylő jazz-rockos forgatagában.

A Rafael Márió Trió már nem kezdő a dzsesszben – ellentétben a még csak 22 éves Palásti Mátéval –, négy éve törekednek a zenei világ magaslatainak meghódítására, s meg kell mondanunk, nem elhanyagolható sikerrel. Rafael Márió billentyűs, Hidász Tamás dobos és Bartók Vince basszusgitáros trojkája négy éve alakult, amikor a tagok kiröppentek a Zeneakadémiáról. Az interneten fellelhető források valamiféle balkáni nyolcados zenéről meg a hip-hopról hadoválnak, de amikor egyre őrültebb ritmusra felfutó koncertjük fináléjaként a Crazy Face és a Szimpla című számokra került a sor – meg kell mondanom, a Szimpla cseppet sem volt egyszerű muzsika –, ifjúkorom Közgáz Jazzklubjából fülembe csendültek az akkor fénykorát élő Weather Report feledhetetlen melódiái, Joe Zawinul, a most már 85 esztendős Wayne Shorter és a fiatalon elhunyt Jaco Pastorius dallamai. Igen, a Rafael Márió Trió dzsesszrockot is játszik, és nem is akárhogyan!

„Valóban, a dzsesszrock és ezen belül a feledhetetlen Weather Report is hatással volt egyedfejlődésünkre, de a balkáni nyolcados muzsika sem kamu, azt is képviseljük valamilyen szinten” – magyarázta Rafael Márió, akivel kapcsolatban már annyiszor elsütötték a „Super Márió” poént, hogy mi ezzel nem is kísérletezünk. „Próbálok a magyarságomból sem engedni, és roma zenei elemeket is belekeverek a kompozícióinkba, szóval afféle világzene keveredik ki belőle, bár ezt a fogalmat kissé elcsépelték az utóbbi években.”

Kissé csalóka a számok elnevezése, hiszen a Szimpla nem is volt annyira egyszerű…

„Igen, ez egy vicces elnevezés, szeretünk tréfálkozni. A négyéves együttlétünk eleje műhelymunka volt, majd versenyekre jártunk, szép helyezéseket értünk el, legutóbb tavaly decemberben Krakkóban a jazz junior versenyen különdíjat kaptunk. A tévé- és rádiószerepléseink még szűkösek, sajnos a jazz nem annyira populáris, mint a rock vagy a pop, de minden lehetőséget igyekszünk megragadni. Következő fellépésünk a budapesti borfesztiválon, a budai Várban lesz, úgy tűnik, a bor az a vezérfonal, amelyre rácsatlakozva egyre népszerűbbek lehetünk.”  (Ch. Gáll András)