Ugrás a tartalomra

Nézőművészet magas fokon

2018. november 05. hétfő
Mucsi Zoltán Jászai Mari-díjas érdemes művész a Klauzál Házban
Nézőművészet magas fokon

Nézőművészet magas fokonLépésenként felépülő színdarabok, rengeteg improvizáció, interaktivitás, személyesség és nem utolsósorban együttes munka, közös „agyalás” jellemzi a közel tíz éve megalakult Nézőművészeti Kft. produkcióit.

A népszerű és sokak által a játékfilmekből és televíziós sorozatokból is ismert és kedvelt Mucsi Zoltán színművész Scherer Péterrel, Katona Lászlóval és Gyulay Eszterrel álmodta meg és hozta létre rendhagyó színházát, amelyhez 2012-ben Kovács Krisztián is csatlakozott. Mucsi Zoltán Jászai Mari-díjas érdemes művészt a Nézőművészeti Főiskola című komédiában láthatjuk november 10-én, a Klauzál Ház színpadán.
– Tizenöt év alatt, amióta játsszák a Tasnádi István művéből született színdarabot, sokat változott a társadalom, a Nézőművészeti Főiskola mégsem veszített semmit a népszerűségéből. Miért szeretik a nézők?
– Az előadás élvezetéhez csak nagy adag nyitottságra és humorérzékre van szükség. Az emberek és a társadalmak ennyi idő alatt sem váltak hibátlanná, nem lettek tökéletesek. A darab egy picit rólunk is szól, nem csak a világ visszásságairól, görbe tükröt tart elénk, hiszen mi is problémás figurák vagyunk.
– Szeptemberben mutatták be a Szkéné Színházzal koprodukcióban Háy János: A lány, aki hozott lélekből dolgozott című drámáját. Ebben a darabban több szerepet is játszik, ahogy felesége, Moldvai Kiss Andrea is. Akadtak nehézségei?
– Régóta vagyunk a párommal ezen a pályán, így otthon nemigen próbáltunk, a kínlódás és a küzdelem a próbafolyamat során jelentkezett. Andrea a Nő, az Anya és a Feleség, én pedig a Nő pszichológusát alakítom, de én játszom a már megtörtént eseményekben a Nő férjét, szeretőjét és időnként a plasztikai sebészt is. A karakterek ide-oda ugrálnak az időben, és ez nagyon izgalmas, de Háyt játszani nem könnyű.
– Játékával hol nevettet, hol elgondolkodtat. A tragédia vagy a komédia áll önhöz közelebb?
– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mindegyik műsoron lévő előadást szeretem, de ha mégis ki kellene emelnem valamelyiket, akkor Háy János műveit említeném. Jelenleg Háy három darabja is műsoron van, de nálunk nagyon jó az arány, sokféle műfajban játszunk, és úgy tűnik, mindegyikre van igény. (Tamás Angéla)