Hírek

Otthonunk, Budafok-Tétény
Karsay Ferenc: A város működéséhez folyamatos fejlesztésre van szükség
2019-08-28

– Harminc éve koccinthattak először Budafokon borfesztiválon a vendégek. Milyenek voltak a kezdetek, és hová fejlődött azóta ez a rendezvény?
– Valamikor a kezdetekkor a budafoki borfesztivál arról szólt, hogy a helyi borászok együtt töltöttek el egy kellemes, városrészünkre jellemző, kisvárosias, beszélgetős délutánt néhány száz emberrel, ma pedig ott tartunk, hogy van egy nemzetközi szinten is vállalható nagy rendezvényünk. Ez nem önmagáért létezik, hanem a városért. A Budapest Bornegyede pozíciónk, a száz kilométernyi működő pincénk, a hozzá tartozó termelő funkciók és azok a hagyományok, amelyek egészen Krúdy korához vezethetők vissza, ugyanis köteleznek minket arra, hogy valami értékeset hozzunk létre, ami méltóképpen mutatja be, hogy a pezsgő- és borkultúra az egyetemes kultúra része. A jó borhoz tehát jó kulturális programokat, jó zenét és egyéb kiváló művészeti produkciókat társíthatunk, kínálhatunk az embereknek.

– Mi lesz a különlegessége a jubileumi borfesztiválnak?
– Minőségében minden évben tud valami újat nyújtani a borfesztiválunk. Önmagában is jelentős feladat négy színpadot működtetni egy időben egy rendezvényen, ahol különböző zenei stílusok jelenhetnek meg. A helyszínek pedig mindig bővülnek, így sokkal szegmentáltabban tudjuk kiszolgálni az igényeket. Idén új helyszíne lesz a fesztiválnak a Városház tér, ahol csendes zene mellett poharazgathatnak és beszélgethetnek a vendégek, de a rendezvény látogatói a nemrég átadott Duna-parti szabadidőparkunkban, a DunaFok területén is eltölthetik az időt. A konkrét programokat a vendégek megtalálhatják a Budafokiborfesztival.hu, a Budafokteteny.hu, a Bornegyed.hu oldalakon és a Városházi Híradóban is, valamint interjúkat olvashatnak a fellépőkkel, kulturális és gasztronómiai ajánlókat találhatnak a rendezvénnyel kapcsolatosan 
a Bornegyed magazinban.

– Ahhoz kapcsolódóan, hogy Budapest Bornegyedévé váltunk, milyen fejlesztései, fejlesztési tervei vannak az önkormányzatnak?
– Azon dolgozunk, hogy a helyi borászok ne csak eladni akarják a termékeiket, hanem fogadjanak és várjanak vendégeket is. Ismerjék fel azt, hogy a népszerűségük attól is függ, hogy személyes kapcsolatokat építenek ki a fogyasztókkal. Azt is el szeretnénk érni, hogy a vendéglátósaink ne legyenek távolságtartók a helyi borászatok termékeivel kapcsolatban, és fogadják be a ma már kiváló minőségű budafoki borokat és pezsgőket. Ez más borvidékeken, például Villányban már működik, nálunk most van kialakulóban, de biztos vagyok benne, hogy száz kilométernyi pince elég lesz ahhoz, hogy a jó borok izgalmas helyeken, például látványpincékben vagy egyéb vendégváró helyeken találkozhassanak a minőségi kultúrával. Ezt segíti elő a Budafoki Pincejárat programunk, minden hónap első szombatján, Budapest belvárosából kiindulva, körjáratban közlekedő buszok szállítják a vendégeket a nyitott pincéinkbe, éttermeinkbe, ahol különböző tematikájú kulturális programokkal várják őket.

– Tervezik egy Kárpát-medencei Borközpont létrehozását is. Hol tart ez az elképzelés?
– A következő nagy lépés a Bornegyed projektben a terveink szerint valóban egy Kárpát-medencei Borközpont létrehozása. Már sikerült elérnünk azt, hogy kormányzati érdeklődés is van a fejlesztésre, főleg turisztikai, idegenforgalmi vonalon. A borközpont az Oroszlános udvarban és a hozzá tartozó ingatlanokban jönne létre, ahol egyszerre mutatkozhatna be az összes nagy-magyarországi magyar borvidék a termékeivel és a történelmével, hagyományaival, ezzel is kifejezve a nemzeti összetartozást, miközben a helyszín alkalmas lenne nagy rendezvények, konferenciák lebonyolítására is, a megfelelő szálláshelyek kialakításával. Ehhez pedig kapcsolódhatna a 47-es vonalán egy nosztalgiavillamos-járat, és egy másik közlekedési módot, a hajóközlekedést is bekapcsolhatnánk. Budapest fantasztikus látvány a kishajókról, ha egy városnézés után pedig egy borászati központot is meg lehetne látogatni ezekkel a hajókkal, felejthetetlen élményt tudnánk nyújtani a turistáknak.

– Ha már itt tartunk, a legnagyobb gond jelenleg Budafok-Tétényben a közlekedési problémák megoldása. Hogyan javíthatnak a helyzeten?
– Ez valóban a legnagyobb problémánk, és a megoldás azért nehéz, mert nem a mi kezünkben van, de azért nyilván van mozgásterünk. A közlekedési dugók az elmúlt két évben állandósultak a kerületben. Ennek az a fő oka, hogy egyszerre érint minket két nagy, országos beruházás, a 40A vasútvonal és az M0-s felújítása. A vasúti beruházás már a vége felé jár, az M0-s építkezés pedig előreláthatólag idén ősszel–télen túlhalad rajtunk, tehát a torlódások kevésbé fogják érinteni a kerületet. A felújítások pozitív hozadéka, hogy jelentősen javult a Duna-part megközelíthetősége, Nagytéténybe egy nem szintbeli kereszteződésen, körforgalmi csomóponton keresztül lehet eljutni, és a vasút is sokkal csendesebbé vált. Előttünk áll azonban egy újabb probléma, amit a Kopaszi-gát térségében zajló hatalmas építkezés okoz majd, emiatt még nehezebben jutunk majd be a belvárosba, mert telítettebbé válnak az utak Dél-Buda irányából észak felé. Távlati tervként megfogalmazódott a Galvani-híd megépítésével párhuzamosan a budai rakpart és a hatos út összekötése, de ez még messze van. Az igazi megoldást a kötött pályás közlekedés fejlesztésében látjuk. Budafokon összesen három villamosmegállót kellene alkalmassá tenni arra, hogy ezek mentén közlekedni tudjanak az új, korszerű CAF villamosok. Ez azért lenne fontos, mert a modern járművekkel, akár a fonódó villamosrendszer részeként, sokkal gyorsabban lehetne eljutni a belvárosba. Egyenes vonalon el lehetne érni például a négyes metrót. Ehhez Budafok belváros közlekedésének megújítása kell, amely a főváros tervei között szerepel. A másik megoldás az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése a járatok sűrítésével, amely azért is megoldható, mert már két felújított vasútvonal megy át a kerületen. Arra törekszünk, hogy ennek érdekében a vasúti megállóknál építsenek ki P+R parkolókat, és hogy álljanak meg a kerületi állomásokon a vonatok. Ezzel párhuzamosan szükség lenne a vízi közlekedés fejlesztésére is, ehhez megterveztettünk három kikötési lehetőséget, Budafokon, Budatétényben és Nagytétényben.

– Sokáig alpolgármesterként, az elmúlt öt évben pedig polgármesterként dolgozott a kerületben. Mire a legbüszkébb ebből az időszakból?
– Első helyen ezek közül a dolgok közül nem a fejlesztéseinket jelölném meg, hanem azt a csapatot az önkormányzatnál, amelyet az elmúlt tizenhét év alatt építettünk Szabolcs Attilával, aki mellett alpolgármesterként dolgozhattam három cikluson keresztül. Gondolok itt a jól működő Polgármesteri Hivatalra, az intézményrendszerre és a politikai környezetre is, amely mindeddig konstruktív volt, ha a kerület érdekeiről volt szó.

– Az elmúlt években számos műszaki fejlesztés is megvalósult. Ezek közül melyeket tarja a legfontosabbaknak?
– A műszaki fejlesztések végrehajtása egy olyan körhinta, amelybe csak beülni lehet, kiszállni nagyon nehéz. Philip Kotler, a marketing atyja mondta azt, hogy a csúcson nincs annyi hely, hogy leüljél. Ha tehát azt akarjuk, hogy működjön a város, akkor folyamatos fejlesztésre van szükség. Ezek közül sem a látványos beruházásainkat emelném ki az első helyen, hanem azt a munkát, ami talán sokaknak fel sem tűnik. Az elmúlt években zajlott le például a teljes szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése a kerületben, ami óriási előrelépés környezetvédelmi szempontból. Ez a húszmilliárd forint feletti értékben megvalósított beruházás kellett ahhoz is, hogy mindenhol szilárd burkolatú út épülhessen a kerületben. Reális célkitűzésnek tartom, hogy a közeljövőben az összes kerületi földút megszűnjön a belterületeken. Tervezzük a csapadékvíz-elvezetés teljes kiépítését is, ami szintén óriási feladat, de elengedhetetlen. Nagyon nagy szükség volt a szakorvosi rendelő felújítására. A következő kihívás az ott dolgozó szakemberek megtartása, és tervezzük a háziorvosi rendelők korszerűsítését is. Kiemelném a fővárosi TÉR_KÖZ pályázat támogatásával létrehozott projektjeinket. Soha ennyi forrást nem kaptunk a fővárostól saját fejlesztésekre, mint az elmúlt években. Így épülhetett meg a Szomszédok Piaca, megújulhatott a Kálvária, létrejöhetett a Szent István Mesepark és a DunaFok elnevezésű szabadidőpark. Nagyon sok segítséget kaptunk tehát a Tarlós István vezette fővárostól, de úgy gondolom, ebben szerepet játszott a fővárosi képviselői munkám is. Mindenben megpróbáltunk megfelelni az itt élők igényeinek, annak a filozófiának, amit az új jelmondatunk is kifejez: Közösség, fejlődés, Budafok-Tétény!

–  Pedagógusként régi vesszőparipája az is, hogy bár az iskoláknak már nem az önkormányzatok a fenntartói, mégis foglalkozni kell velük. Mit tudott tenni az oktatási intézményekért?
– A kerületi lakosság komfortérzetének javításához az kell, hogy minél magasabb színvonalú legyen itt az oktatás. Ha gyermekeinket biztonságban, jó körülmények között és minőségi szolgáltatásokkal ellátva tudhatjuk az oktatási intézményekben, az minden szülőt megnyugtat. Ezért az iskola akkor is a miénk, ha nem a miénk. A lehetőségeinkhez képest mindent megpróbáltunk hozzátenni a színvonal javításához, amit lehetett, és ha rajtam múlik, ez így lesz a későbbiekben is. Saját gyerektáborunk van a Balatonnál, ahol kedvezményesen nyaralhatnak az iskolás gyerekek, az uszodánkban oktatásban részesülhetnek a diákok, pedagógiai szakszolgálattal, nevelési tanácsadóval segítjük az intézmények munkáját, és megpróbáltuk biztosítani, támogatni a mindennapos testnevelés feltételeit is. Nagyon jó a kapcsolatunk a Klebelsberg Központtal, örvendetes, hogy a két tannyelvű oktatási programjainkhoz nem nyúltak, tehát továbbra is négy iskolában lehet ilyen rendszerű intézményben tanulnia a gyerekeknek. Szerintem a középiskoláinkban is a kor kihívásainak megfelelő képzést kapnak a tanulók. A Kempelen Farkas Gimnázium az elsők között van az országban, úgy tűnik, hogy a Budai Nagy Antal Gimnázium helyzete is rendeződik. Elindult egy új középiskola is Rózsakerten a Demjén István Református Általános Iskola és Gimnázium keretein belül. Jó eséllyel már 2020-ban új épületben fogják kezdeni itt a tanévet a gimnazisták.

– A képviselő-testület döntése értelmében új bölcsőde is épülhet a kerületben.
– Valóban előkészítettük egy új bölcsőde építését Rózsakert környékén, a Terv utcában. De bővíteni kell az óvodák kapacitását is. A kerület lélekszáma ugyanis dinamikusan emelkedik. Ez pedig azt is jelzi, hogy egyre többen szeretnek itt élni, illetve ideköltöznek hozzánk. Egyre több gyermek is van a kerületben, fiatal családosok választják lakóhelyüknek kisvárosunkat. Meg szeretnénk felelni ennek a bizalomnak, szeretnénk, ha egyre többen éreznék azt, amit mi, hogy otthonunk Budafok-Tétény.

(Haraszti Gyula)