Párbeszéd a kultúrák között

A 23. Duna Karnevál margitszigeti gáláján tíz ország közel kétszáz művészének közös előadását a Duna Művészegyüttes előadása követte: a Müpában nagy sikerrel bemutatott Szerelmünk, Kalotaszeg című táncszínházi produkciót láthatta a közönség – rövidebben ugyan, ám a Magyar Állami Népi Együttessel, a szekszárdi Bartina, a Bem, valamint a Bihari Táncegyüttessel „feldúsítva”. 

A Kiváló Fesztivál és Europe Top 500 címmel is kitüntetett Duna Karnevál megálmodója Mucsi János fesztiváligazgató, a Duna Művészeti Társaság elnöke. A Harangozó Gyula-díjas koreográfussal a Borvárosi Karneválon beszélgettünk.
– Az események Budapest nevezetes pontjain, többek között a Vörösmarty téren, a Várkert Bazárban vagy az Emir Kusturica-koncertnek is helyet biztosító Hősök terén zajlottak. Hogyan illeszkedik a helyszínek sorába a Záborszky pince?
– Nagyon kedvelt törzshelyünk. A táncosok a kicsi színpad ellenére imádnak fellépni itt, mert szívélyes a fogadtatás, különleges a helyszín, és mindig jó a hangulat. Szívesen jövünk ide, annál is inkább, mert nagyon jó a kapcsolatunk Békési Imrével, aki több mint két évtizede támogatja a Duna Művészeti Társaságot, ezen belül a Duna Karnevált is a „születésétől” kezdve. A föld alatti birodalom gazdája hetedik éve kínál bemutatkozási lehetőséget néhány határon túli magyar, illetve külföldi együttesnek a Borváros színpadán, és látja vendégül a nála fellépőket a Borkatakombában.
– Milyen koncepció mentén válogatják össze a budafoki fellépőket? 
– Bő egyórás műsort állítunk össze, koreográfiában, színvilágban, stílusban és történetiségében eltérő előadásokat hozunk, és mindig készülünk valamilyen kuriózummal is. Tavaly a törökök és horvátok mellett egy szardíniai tánccsoport mutatkozott be, idén pedig a görög, olasz és bolgár táncosok produkcióját mindkét körben a Peruból érkezett művészek zárták.
– A tíznapos nemzetközi fesztivál közel negyed évszázada elmaradhatatlan színfolt a budapesti nyár kulturális palettáján. Mi teszi ezt a programot olyan különlegessé?
– A Duna Karnevál elsődleges célja a kultúrák közötti párbeszéd erősítése. A programsorozaton a magyar népzenei és táncos örökség mellett, amelyet idén többek között a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mutatott be, a világban jelenlévő és megőrzött néptánchagyományok is megjelennek.  A Lánchíd Nemzetközi Néptáncverseny is a hagyományőrzés és korszerűség egyidejűségét szolgálja, az idei rendezvénysorozat különlegességeként pedig a szlovákiai magyar, szlovák, cseh, lengyel és magyar táncosok nemzetközi táncszínházi koprodukcióját, a Visegrádi Tánckarnevált említeném.
(Tamás Angéla)