Ugrás a tartalomra

Suleyman Török-Magyar Interdiszciplináris Konferenciát rendeztek szeptember 5-én, a Tomori Pál Főiskolán

2015. szeptember 18. péntek
A kongresszus Szulejmán szultán halála 499. évfordulójának állított emléket.
Suleyman Török-Magyar Interdiszciplináris Konferenciát rendeztek szeptember 5-én, a Tomori Pál Főiskolán

A Tomori Pál Főiskola budapesti képzőhelyének festői környezetben épült kastélya adott otthont a Tomori Pál Főiskola nemzetközi kapcsolatok rektor-helyettese, Dr. Falus Orsolya, illetve a nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatárs, Rédei Csaba főiskolai docens által "'SULEYMAN' Török-Magyar Interdiszciplináris Konferencia" címmel szervezett nemzetközi rendezvénynek. A kongresszus Szulejmán szultán halála 499. évfordulójának állított emléket.

A Tomori Pál Főiskola az egyik legfiatalabb szereplője a felsőoktatási piacnak, mely 11 éve alakult, és 2012 óta van jelen Budapesten. A magyarországi felsőoktatás nemzetköziesítésének folyamata a Tomori Pál Főiskola számára is alapvető jelentőségű. Ebben a folyamatban mérföldkőnek számít a 'SULEYMAN' Török-Magyar Interdiszciplináris Konferencia.  A nemzetközi tudományos rendezvény fő célja az volt, hogy a Főiskola erősítse pozícióját a nemzetközi, elsősorban török oktatási piacon. A Tomori Pál Főiskolán folyó külföldi képzésben nagy jelentőséggel bír a kettős diplomáról kötött megállapodás az észak-ciprusi Mediterranean Karpasia Egyetemmel, amelyet a magyar Oktatási Hivatal éppen a konferenciát megelőzően hagyott jóvá.

A török kapcsolatok további elmélyítése érdekében a Tomori Pál Főiskola megalapította az "ATATÜRK" Turkológiai Kutatóintézetet, melynek első tudományos bemutatkozó programja szintén ez a kongresszus volt. A fentiek mellett további fontos célként jelölték meg a szervezők, hogy bemutatkozási lehetőséget teremtsenek a turkológia témakörben kutató, oktató szakemberek számára is. A konferencia nyelve, nemzetközi jellegéből adódóan, az angol volt.

A konferencia interdiszciplinaritásából fakadóan közel húsz, egymástól sok tekintetben eltérő tudományterületről érkeztek az előadók, akikben jóformán csak az a közös, hogy török vonatkozású témákról adtak elő, és elkötelezettek a saját kutatási területük iránt. A török illetve magyar résztvevőkön kívül érkeztek előadók Romániából, Angliából és természetesen Törökországból is. A konferencia beszámoló ennek a jelentőségteljes napnak az összefoglalóját, a plenáris- és a szekció-előadások tartalmát ismerteti.

A konferenciát Dr. Meszlényi Rózsa, a Tomori Pál Főiskola Rektorasszonya nyitotta meg.

Megnyitójában a török-magyar együttműködés és kölcsönös megbecsülés fontosságát hangsúlyozta. A résztvevőkhöz az alábbi szavakat intézte: "Legyen bátorságuk az igazsághoz, a műveltséghez, a jövőhöz!".

A plenáris előadások 2 fő téma köré épültek. Egyrészről a török-magyar üzleti kapcsolatok széles körű lehetőségeit mutatta be Osman Sahbaz konzul, a Török-Magyar Üzletemberek Egyesületének elnöke, a Főiskola címzetes tanára. Szintén a két ország kapcsolatának fontosságát hangsúlyozta oktatásban, kultúrában és gazdaságban egyaránt, Arif Altay, Észak-Ciprus Budapesti Képviseletének vezetője. Dr. Falus Orsolya  rektor-helyettes asszony a speciálisan iszlám alapítvány, a "waqf" jogi-közgazdasági vonatkozásait elemezte.

A konferencia kávészünetében Polyák István Vilmos, Szabadbattyán polgármestere  kiállítását tekinthették meg a résztvevők. A kiállítás anyaga, mely rajzot és fényképeket egyaránt tartalmaz, Szabadbattyán török kori szerepét, relikviáit, elsősorban a "Kula" tornyot mutatta be.

Az ebédet követően a konferencia résztvevői betekintést nyerhettek a középkori török vonatkozású népdalok, balladák világába Andrew C. Rouse tolmácsolásában. Andy, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának docense, a közismert "Simply English" együttes alapítója is egyben.

A délután a szekcióüléseké volt, ahol 3 szekcióban hangoztak el előadások. Mindegyik szekcióban rendkívül változatos, érdekes témákat dolgoztak fel a szerzők.

Az első szekcióban elsősorban a gazdasággal és politikával kapcsolatok előadások szerepeltek.  Gonda Bence, a Pro Futuro Bono Dél-Alföldi Regionális Egyesület munkatársa, a török választási rendszert, annak jellemzőit, sajátosságait mutatta be rendkívül szemléletesen. Őt követte Dr. Pál Mónika, a Tomori Pál Főiskola docensének előadása, mely a török és magyar külpolitikát hasonlította össze a jelen, kihívásokkal teli világpolitikai környezetben. Ezután egy gazdasági téma következett Kővágó Györgyi, a Tomori Pál Főiskola adjunktusának tolmácsolásában, aki a török és a magyar fogyasztók mézfogyasztással kapcsolatos jellemzőit ismertette. Az előadás alapjául szolgáló összehasonlító tanulmányt társszerzőként a Főiskola egyik török testvéregyeteme, az Agri Ibrahim Cecen Egyetem marketingprofesszora, dr. Esra Kadanali, valamint a Dunaújvárosi Főiskola Társadalomtudományi Intézetének oktatója, Horváthné Fábián Myrtill jegyezte. Dr. Cseh Balázs, a dr. Varga Józseffel, a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karának tudományos dékán-helyettesével közös, az iszlám bankrendszer sajátosságainak feltárására irányuló kutatásának eredményeit foglalta össze. Dr. Balogh Imre, a Tomori Pál Főiskola főiskolai tanára egy döntéstámogató, elemző módszert mutatott be, amelyet bármely területen lehet alkalmazni. A szekciót Dr. Ujj András, a Tomori Pál Főiskola főiskolai tanárának előadása zárta, mely a török időszak katonai vezetését, szervezetét és stratégiáját vázolta fel a hallgatóság számára.  A szekció tagjainak érdeklődését mi sem mutatja jobban, mint az, hogy nem volt olyan előadás, melyet két-három kérdés ne követett volna.

A második szekció előadásai a tudományról és kultúráról szóltak. Elsőként dr. Frenyó Zoltán, a Tomori Pál Főiskola főiskolai tanára az iszlám, görög és keresztény kultúrkörbe kalauzolta hallgatóságát. Őt követte Temesvárról érkezett előadóink beszámolója a temesvári török-kori fürdőzési kultúráról, szokásokról. Dr. Andrew C. Rouse, a középkori balladák szövege alapján elemezte a török hódoltság időszakát, majd a török-magyar történelmi kapcsolatok és a szablya típusú kardok világméretű elterjedését vizsgáló kutatásának eredményeit foglalta össze dr. Domboróczky Zoltán, Tomori Pál főiskolai docense. A szerző párhuzamot vont a török hódítás idején használt török szablyák és a középkorban használt magyar szablyák között. Dr. Kissné Budai Rita, főiskolai docens és tanítványa, Szemán Krisztina visszakalauzolta a hallgatóságot a kultúra területére, a "Török kultúra hatása az 1896-os Millenniumi kiállításra Budapesten" című előadásukkal. A szekciót a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának adjunktusa, Eklicsné dr. Lepenye Katalin zárta. Választott témája a Közel-Keletről érkező orvostanhallgatókkal kapcsolatos elvárások és tapasztalatok vizsgálata volt.

A harmadik szekcióban, a magyar nyelvű előadók szerepeltek. Holmár Krisztina, a Tomori Pál főiskolai docense a török és iszlám bankrendszerről, annak sajátosságairól beszélt.
Dr. Nagymihályi Géza Professzor Úr, a bizánci építészet hatását szemléltette az iszlám építészetben. Végül dr. Gyulaffy Béláné, a Tomori Pál Főiskola, főiskolai tanára, dr. Meszlényi Rózsa Rektorasszony, valamint Rédei Csaba, a Tomori Pál Főiskola docense a "Külföldi befektetési lehetőségek a török gazdaságban" című előadásukkal zárták a szekció tudományos programját.

A konferenciát Dr. Falus Orsolya nemzetközi rektor helyettes asszony zárta. Záróbeszédében hangsúlyozta, hogy milyen fontos szerepet töltenek be az ilyen jellegű konferenciák nem csupán az oktatásban, hanem a gazdasági élet egyéb szereplőire nézve is.

Külön örömünkre szolgált, hogy a konferenciát követő munkanap már számos török sajtóban adtak hírt az eseményről.