Ugrás a tartalomra

Szívet melengető előadás

2018. szeptember 30. vasárnap
Szerednyey Béla a Klauzál Házban lépett fel A forgatókönyv című darabban
Szívet melengető előadás

A forgatókönyv című színdarabbal kezdődött el az új színházi évad a Klauzál Házban. Ron Hutchinson darabját Szente Vajk rendezésében láthatta a közönség. A három főszereplő egyikét, Szerednyey Béla Jászai Mari-díjas érdemes művészt a darabról, szerepeiről, rendezéseiről és a nyárról kérdeztük.

– Elégedett a darabbal?
– Jó a szereposztás, tetszik a közönségnek. Selznick producert játszom a vígjátékban, amelyben Szente Vajk nagyon ügyesen és látványosan kielégíti a nézők minden igényét: a kivetítőn időnként megjelenik egy-egy filmtörténeti érdekesség, és narrációval is kiegészíti a színpadon játszódó jeleneteket.
– Többször dolgozott már együtt Szente Vajkkal?
– A Producerek című darabban kerültünk össze 2006-ban. Ebben a musicalben egy rossz levegővétel miatt dől a duett, és a legkisebb ritmustalanság unalmassá teszi a jelenetet, de Vajk rendkívül pontos ember, ezért jól tudtunk együtt dolgozni. Már az első szárnypróbálgatásainál kiderült az is, hogy nagyon sok ötlettel, jó zenei ízléssel, összefogottan tud rendezni. Az ő rendezéseinél mindig nyugodtan megy az ember a premierre. 
– Gondolom, ezt a saját munkájánál is fontosnak tartja. Az elmúlt évtizedekben többek között rendezte az Anna Kareninát, az Egy kis éji zenét, a Doctor Herzet vagy A víg özvegyet, és néhány hónapja mutatták be székely kabaréját A medve nem játék! címmel. Hogyan fogadta a közönség a pajzán történetekből szőtt előadást?
– Nagyon kedves darab lett, élveztem rendezni. A Turay Ida Színház társulata olyan alázattal kezelte a vidám jelenetek összességét, hogy még az erdélyi néptáncot is megpróbálták elsajátítani. Szívet melengető előadás, amely december óta sikerrel megy.
– Pihent a nyáron?
– Végre megcsináltuk a hajómat erdélyi barátommal, Barabás Zolival, de a papírok még hiányoznak, így abban a két hétben, amíg nem dolgoztam, maradtunk a Balatonon. A Madách Színház egész nyáron játszott, így én is: huszonöt előadásom volt a Szerelmes Shakespeare-ből, és tizenkettő a Mamma Miából.
– Tizenhárom darabban játszik. Tudja követni magát?
– Sokféle szerepem van, de az egyikben drámai, a másikban vígjátéki, a harmadikban musicalszerep, ezért nem unalmas, és össze tudom rakni az évet a fejemben. Minden csavart becsavarok azon a hídon, amelyen megyek. A Macskákat a kilencszázadik előadás után elengedtem, de a Páratlan párost 1985 óta játsszuk, a Mary Poppins és Az Operaház fantomja is színen van, és nemrég mutattuk be a Hatalmas Aphroditét.

(Tamás Angéla)