Hírek

Tudjuk, mik a közös értékeink
Karsay Ferenc: Jó minőségű oktatási, egészségügyi intézményeket, szociális ellátórendszert működtetünk, és odafigyelünk a családok mindennapjaira
2019-01-18

– Mit szól ahhoz, hogy a közelmúltban az ellenzék megzavarta a parlament és a köztévé munkáját, miközben csaknem tízezres tüntetés is volt a belvárosban a munka törvénykönyvének módosítása miatt?

– Kötelessége mindenkinek kinyilvánítani a véleményét, ha úgy érzi, hogy őt és sok más embert komoly érdeksérelem ért. Amennyiben azonban nem valós sérelmek miatt visznek embereket az utcára, a tüntetgetés végül – mint ahogyan ezt mostanában többnyire láthattuk – szánalmas kutyakomédiává válik. A munka törvénykönyvének módosításáról hazugságokat terjesztenek. Aki hazugságokat terjeszt, szerintem nem értékes ember, és az is egyfajta értékmérő, hogy kik hiszik el ezeket a hazugságokat.

– Ön szerint sokan nem tudják eldönteni, hogy mikor csapják be őket, mi az értékes és az értéktelen? 

– Azt, hogy mi az érték, a legegyszerűbb ember is el tudja dönteni. Az elénk kerülő ügyek egyharmadára általában egyértelmű igent mondunk, a másik egyharmadára nemet, a többin lehet vitatkozni világnézet, társadalmi háttér, beállítottság szerint. Sajnos ez az arány eltorzult, ma kétharmadról vitatkozunk, és egyharmadot fogadunk el valós értéknek. Szerintem azonban ez csak a felszín, belül mindenki tudja, hogy mik a közös értékeink.

– Visszatérve a tüntetésekre. A demonstrációk arra is szolgáltak, hogy összefogjon az ellenzék a Jobbiktól kezdve az MSZP-n át Gyurcsány Ferenc pártjáig. Mi erről a véleménye, és milyen következménye lehet ennek a kerületi választásokon?

– Nagyon furcsa Budafok-Tétényből nézni a belvárosi eseményeket, olyan, mintha egy másik országban élnénk. Nekem legalábbis az az érzésem, hogy ami ott történik, ahhoz nekünk nem sok közünk van, és ezt a környezetemben, a kerületiek körében is többen visszaigazolták. A kerületben dolgozó ellenzéki politikusokat is sokkal jobb minőségűeknek tartom, mint például a Fővárosi Közgyűlésben dolgozó ellenzéket. A Fővárosi Közgyűlésben ugyanis többnyire a parlamenti viták képződnek le, amelyek sokszor sehová sem vezetnek, nem odavalók, és ez eléggé elkeserít. A kerületi képviselő-testületben ilyen nincs, itt meg tudjuk hallgatni egymást tisztelettel, ha valakinek valós és mindenki számára kedvező javaslata van, azt el lehet fogadni. Ha tehát a kerületben összeáll az ellenzék, és képes arra, hogy közös jelöltet állítson miközben ez a személy alkalmas is arra a pozícióra, amire jelölték, az mindenkinek jó, mert egy nemes verseny alakulhat ki. Az más kérdés, hogy nem lesz könnyű dolguk, hiszen a Fidesz–KDNP politikai családjában nincs olyan markáns és kibékíthetetlen ellentét, nincsenek olyan ideológiai különbségek, mint ami a most kialakuló és definiálhatatlan ellenzéki mozgalomban. 

– Hosszú idő után sikerült visszavásárolnia az önkormányzatnak az MSZP egykori székházát, ami a régi időkben Budafok polgármesterének lakhelye is volt. Mi lesz a sorsa az ingatlannak?

– Most készítjük elő a terveket arra, hogyan lehet hasznosítani az épületet, amelynek a jellegzetes homlokzatát, a stílusát érdemes megtartani. Felmerült, hogy kibővítve az épületet egy olyan házasságkötő intézmény lesz belőle, ahol a ceremónia mellett a teljes rendezvényt meg lehet tartani. Szerencsére egyre többen kötnek nálunk házasságot, és ezt a funkciót kezdi kinőni a Polgármesteri Hivatal. Magát a hivatalt is szeretnénk bővíteni, most vizsgáljuk, hogy ez miként valósítható meg a telken, ami lényegesen nagyobb, mint amekkora terület most el van kerítve. Arról is szakmai és lakossági egyeztetések lesznek, hogy ezen a területen még milyen fejlesztést lehet végrehajtani a jövőben. 

– A napokban fejezték be a kerületi szakrendelő felújítását. Milyen lett az intézmény?

– Ritka, hogy egy települési önkormányzat vállalja a helyi szakrendelő üzemeltetését. Mi azért tesszük ezt, mert jobb ellátást szeretnénk biztosítani a kerületieknek, mint amire a központi költségvetésből telik. Jelentős többletforrásokat fordítunk arra, hogy az egészségügyi ellátás nálunk jó színvonalú legyen. Saját forrásból újítottuk fel a szakrendelőt. Más önkormányzatok jelentős forrást kaptak erre a központi költségvetésből, de erre nem irigykedem, mert ez olyan lett, amilyennek mi és a szalmai vezetés elképzeltük. Voltak korlátaink, de kaptunk külső segítséget is, például a BENU gyógyszer-kereskedelmi társaságtól. Ez a mienk, mi dolgoztunk meg érte, az itt élők adóforintjaiból a mi igényeink szerint készült. Ezért hosszú távon fenntartható intézmény jöhetett létre. 

– Szépültek, fejlődtek a közterületeink is. A Szent István meseparkot például a legnagyobb havazásban is birtokba veszik a gyerekek, annyira szeretik. 

– A polgári jólét egyik jele, hogy ha egy kerület a gyerekek játszótereire is tud sokat költeni. Olyan soha nem volt, hogy a bölcsődéket, az óvodákat és az iskolákat a Budafok-Tétény önkormányzata ne tartotta volna a lehetőségekhez képest a legjobb karban. Mivel ezek az intézmények már átestek egy nagy felújítási hullámon, most már az olyan fejlesztésekre is oda tudunk figyelni, mint a közterületi játszóterek felújítása, építése. 

Európai parlamenti választás is lesz idén, ennek pedig többek között az a tétje, hogy Magyarország magyar ország maradhat-e, vagy idegenek fogják benépesíteni a Kárpát-medencét. Hogy az utóbbi helyzet ne következhessen be, elengedhetetlen a népességünk megtartása, növelése. Ehhez mi azt tudjuk hozzátenni, hogy jó minőségű oktatási, egészségügyi intézményeket, szociális ellátórendszert működtetünk, és odafigyelünk a családok mindennapjaira.

– Ezt a „feladatot” Budafok-Tétény teljesíti, hiszen a lélekszám nálunk dinamikusan nő. Van ehhez elég korszerű bölcsőde, óvoda a kerületben?

– Nagyon jó hír, hogy egyre több gyermek születik a kerületben, és valóban meg kell felelni ennek a kihívásnak a bölcsődei, óvodai kapacitással is. A férőhelyek bővítését a bölcsődékkel kezdjük, felújítjuk, illetve bővítjük a Leányka utcai és a rózsakerti nagy bölcsődéket. Új bölcsőde-óvoda központot is építünk, vannak kevésbé jól ellátott területeink, főleg azokon a területeken, amelyek a közelmúltban épültek be a kerületben.

– A bölcsődékhez és óvodákhoz viszont gondozók, dadusok, óvodapedagógusok is kellenek. Hogyan akadályozzák meg az elvándorlást ezekből az intézményekből, ami sajnos általános az országban?

– Valóban munkaerőhiány alakult ki az ilyen intézményekben, ezért egy jelentős verseny indult meg a szakemberek megtartása érdekében. Ezért mi a körülmények javítása mellett bérkiegészítést is adunk a bölcsődei, óvodai dolgozóknak. 

– Sokszor hosszasan állnak az autósok a kerület főútjain a dugóban. Hogyan lehet megszüntetni ezt az állapotot, és megoldani a közlekedési problémákat?

– Megérett a helyzet arra, hogy a főváros közlekedését újratervezzék egy átfogó rendszerben. Mi sok esetben a budapesti közlekedési problémák egyértelmű kárvallottjai vagyunk. Ennek az az oka, hogy az M0-ás körgyűrű felújítása, illetve a vasútvonal korszerűsítése miatt beszorultunk a kerületbe, vagyis nehéz reggel elhagyni ezt a városrészt és munka után nehéz ide visszatérni. Egy éven belül mindkét fejlesztést a tervek szerint befejezik, akkor túl leszünk ezen a problémán. Gondok azonban később is lehetnek, hiszen Lágymányoson új városközpont épül, torony irodaházakkal és lakóépületekkel, és az oda költöző emberek ugyanezt az útvonalat fogják terhelni. Erre a fővárosnak kell valahogyan megoldást találni, szerintem a közösségi közlekedés fejlesztése a jó út. El szeretnénk érni például, hogy a felújított vonalakon jól működjön az elővárosi vasút, épüljenek hozzá megfelelő P+R parkolók. A 47-es villamost ugyanakkor be kell kapcsolni fonódóvillamos-rendszerbe, korszerű, felújított pályán és új kocsikkal.

– Mi lesz azokkal, akik továbbra is autóval szeretnének közlekedni?

– A fővárosi szabályozási tervekben szerepel megoldás erre is. Megvan az elképzelés arról, hogy a budai rakpartot meghosszabbítják déli irányban és összekötik a hatos út bekötő szakaszával. Addig persze még sok víznek kell lefolynia a Dunán, de ez lesz a végső megoldás az autós közlekedésre.

– Budafok-Tétény az első öt olyan városrész között van, ahol a legtöbb földút van a belterületeken. Ezen hogyan tudnak változtatni?

– Egymilliárd forint jut idén a belterületi utak leaszfaltozására, úgyhogy jelentősen változni fog a helyzet. Sokat segít ebben, hogy teljes körűen kiépült a szennyvízhálózat a kerületben. A Horgásztelepen még vannak csatornázatlan utcák, de itt is folyamatban van a hálózatépítés. Ez azért fontos, mert ahol nem volt csatorna, nem építettünk szilárd burkolatú utat, hogy ne kelljen később felbontani. A belterületi utakból nálunk 81 útszakasz még nincs leaszfaltozva, a most igényelt kormánytámogatásból 39-et kívánunk ezek közül kiépíteni. A kerület is hozzájárul ehhez a fejlesztéshez, előreláthatólag több mint 135 millió forinttal.

– Ha a szennyvizet sikerül elvezetni a kerület összes utcájából, a csapadékvizet miért nem sikerül? A hegyoldalak meredek utcái patakmedrekké alakulnak nagyobb esőzés vagy hóolvadás idején.

– Mivel egyre több a szilárd burkolatú út, egyre nagyobb gond a csapadékvíz elvezetése is. Nem az a probléma, hogy az utcákból nem tudjuk elvezetni az esővizet, hanem az, hogy ennek befogadására nincs olyan nagy kapacitás, amilyen a szennyvízhez megépült, a kerületnek pedig jelenleg nincs lehetősége ilyet létesíteni.

– Harmincadik borfesztiváljára készül a kerület. Hogyan áll a projekt, amely azt célozza, hogy Budafok-Tétény legyen Budapest Bornegyede?

– Nagyon büszke vagyok arra, hogy a kerületi boros cégek és éttermek csatlakoztak ehhez a projekthez. Szépen alakulnak az együttműködések a fővárossal is. Igyekszünk előrelépni ezen a területen is, egyre inkább realitását látom annak, hogy legyen például ehhez kapcsolódva nálunk nosztalgiavillamos. A nagy kérdés az, hogy ha valaki felül egy ilyen járműre és eljön hozzánk, akkor be tud-e menni egy pincébe, vagy egy étterembe, hogy jókat egyen és igyon, miközben esetleg kulturális programmal is szolgálnak neki. Arra próbáljuk ösztönözni az itteni vendégváróinkat, hogy próbáljuk meg visszahozni a Krúdy korára jellemző hangulatot, ami az itt élő emberek vendégszeretetéből, a bor és a pezsgő ismeretéből, a gasztronómiai tudásból adódott. 

– Elindult az online fogadóórája, tehát a kerületi polgárok is feltehetnek önnek kérdéséket. Hogyan működik?

– Az első online fogadóórámat sikeresnek ítélem. Érdekes kérdéseket kaptam. Nagyon fontos, hogy az emberek megkapják a válaszokat a kérdéseikre, de nekem is nagyon fontos, hogy mi érdekli az embereket. Mindenkit arra ösztönzök, hogy kérdezzen tőlem bátran. Havi rendszerességgel szeretnénk megtartani ezeket a fogadóórákat, a kérdéseket előre be lehet küldeni hozzám, hogy mindenben szakszerű válaszokat tudjak adni, de menet közben és utólag is lehet hozzáfűzni megjegyzéseket, véleményeket a beszélgetéshez. Ez nagy segítség nekünk is ahhoz, hogy a munkánkat minél magasabb szinten tudjuk végezni.

(Haraszti Gyula/Városházi Híradó)


Fotók: Kocsis Zoltán


Ha nem találta postaládájában, innen letöltheti a Városházi Híradót.