Ugrás a tartalomra

Végy egy jó centert....

2017. december 27. szerda
Gálhidi Györggyel vág neki a tavasznak és a kiesés elleni harcnak a BMTE
Végy egy jó centert....

Néhány hónap leforgása alatt már a harmadik edző ül le a Budafoki MTE NB II-es labdarúgócsapatának kispadjára Gálhidi György személyében. A csapatot a harmadik vonalból felhozó és a magyar Kupa elődöntőjébe vezető Prukner Lászlót az őszi vesszőfutás közepette nyolc meccsre Tóth Bálint váltotta, akinek december elején lejárt „tűzoltói” megbízatása. Ekkor hívta fel Jakab János tiszteletbeli klubelnök egykori tatabányai játékostársát, a rutinos trénert, az akkor éppen Székelyudvarhelyen dolgozó Gálhidit.

„Meglepődtem Jaksi hívásán, de nagyon megörültem neki, mert Székelyudvarhelyen, a román harmadik vonalban – bármennyire is felemelő érzés Budapesttől 800 kilométerre magyarok között dolgozni – mégiscsak úgy éreztem, talán ilyen edzői múlttal a hátam mögött nagyobb feladatok megoldására is képes lennék. Azonnal igent mondtam, s amikor betettem a lábam az ékszerdobozt idéző Promontor utcai sporttelepre, rögtön beleszerettem a klubba” – mondta a 62 éves szakember, aki NB I-es játékos-pályafutásának zömét Csepelen töltötte, s négy alkalommal az olimpiai válogatottban is pályára lépett.

Gálhidi trénerként kilenc évet töltött különböző arab országokban – Kuvaitban, az egyesült Arab Emírségekben, Egyiptomban –, s bár ott sem fenékig tejfel az élet, azért nem bánja azt a tapasztalatot.

„Hogy miként kerültem Arábiába? Ezt dobta a gép... Nem volt könnyű például az al-Vahdánál, Dzsudzsák Balázs jelenlegi klubjánál dolgozni – ahol az utánpótlással foglalkoztam –, nehéz úgy motiválni a játékosokat, hogyha Ferrarival érkeznek az edzésre. Amikor Ismail Matart, a jelenlegi csapatkapitányt, Balázs játékostársát annak idején, amikor még fiatal futballista volt, megkérdeztem, milyen küzdelmeken, harcokon keresztül jutott el idáig, hogy ilyen jó labdarúgó lett belőle, csodálkozva azt felelte, nem kellett megküzdenie semmiért. Minden az ölébe hullott, az autó, a ház, a tehetség. Hát így nem volt könnyű motiválni... Még szerencse, hogy Budafokon tudtommal nincs Ferrarijuk a játékosoknak” – mosolyodik el az új vezetőedző.

Gálhidi tavaly nyárig Kispesten irányította a Honvéd NB III-as csapatát, s közben Marco Rossi segítőjeként is dolgozott az első csapatnál.

„Úgy érzem, a bajnoki címben az én munkám is benne volt, remekül megértettük egymást Marcóval. Amikor az olasz mester Dunaszerdahelyre távozott, én is elszerződtem Székelyudvarhelyre – mondja, majd budafoki terveiről beszél. – Január nyolcadikán kezdjük az alapozást, addig is szeretnénk két-három helyen megerősíteni a keretet, leginkább egy gólveszélyes befejező csatárra lenne szükség. De hát nem csak nekünk, még a Real Madridnak is az ilyen játékosokból van a legkevesebb a világon... Úgy gondolom, fel tudom hozni a középmezőnybe a Budafokot, alig várom már, hogy elkezdjük az edzéseket!”

(Ch. Gáll András)