Ugrás a tartalomra

Vidékfejlesztés, képzés és szemléletformálás

2016. január 25. hétfő
Béres András, a Herman Ottó Intézet főigazgató-helyettese az új kerületi intézményről
Vidékfejlesztés, képzés  és szemléletformálás

A budatétényi Rozárium területén álló épületben kapott helyet a tavaly júliusban Herman Ottó Intézet néven egyesült Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet és az addig több helyszínen működő Nemzeti Környezetügyi Intézet két igazgatósága, így a Környezetügyi Igazgatóság is. A Földművelésügyi Minisztérium háttérintézményének hat igazgatósága számos területen igyekszik hozzájárulni a magyar vidék fejlődéséhez, a vidéki emberek életminőségének javításához, valamint korszerű ismeretekkel látja el a döntéshozókat a jogszabályalkotáshoz szükséges környezeti és természetvédelmi kérdésekben.

A 19. századi polihisztor nevét viselő intézmény főigazgató-helyettese, dr. Béres András jónak tartja, hogy az összevonás által egy kézbe került a két intézet, mert úgy véli, így összefüggéseiben vizsgálhatják a sok ponton kapcsolódó, de eddig külön kezelt területeket.

A főigazgató-helyettes arról tájékoztatta lapunkat, hogy a vidéki élet fejlesztése, az agrárképzés és az ezt elősegítő periodikák, szaklapok és könyvek kiadása mellett a természetvédelemre és a környezetügyre is koncentrálnak. A szakmai és civil szervezetekkel kapcsolatot tartva kiemelten foglalkoznak azokkal a lehetőségekkel, amelyek enyhítik az éghajlatváltozás következményeit, mérséklik a zaj- és légszennyezés hatásait.

Hozzátette: az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan egy nemzetközi projekt keretében fél év alatt négyszer kétnapos, a téma iránt érdeklődőknek szóló klímareferensi képzés megvalósításában vesznek részt. Fontosnak tartják ugyanis, hogy alapszinten minél többen, de elsősorban az önkormányzatoknál dolgozók, tájékozódjanak az éghajlatváltozás okairól, jeleiről és hatásairól, egy település esetén a kezelés és az ottani alkalmazkodás lehetőségeiről, hogy egy ilyen területet érintő projekt főbb elemeit, összeállításának kérdéseit és lebonyolítását megismerve uniós forrásra pályázhassanak.

Béres András érdeklődésünkre arról is mesélt lapunknak, hogy az Európai hulladékcsökkentési hét programjára egész napos szakmai rendezvénnyel készültek, amelynek délelőttjén az iskolások által hulladékokból készített használati és dísztárgyakból nyílt kiállítás, a nap második felében pedig olyan workshopot tartottak, ahol elsősorban a műanyag hulladékok hasznosítására és a zöldhulladék kezelésére, a komposztálásra fókuszáltak. Kiemelte: nagyon fontos feladatuk a szemléletformálás, amelyet nemcsak kiadványaik segítségével, hanem konferenciák és konzultációra lehetőséget biztosító szakmai napok szervezésével is elősegítenek. (Tamás Angéla)