Ugrás a tartalomra

Világbajnokunk a TEK-hez készül

2017. május 19. péntek
Lévai László kempós két aranyérmet hozott haza Portugáliából
Világbajnokunk a TEK-hez készül

Az amatőrök és profik élmezőnyében képzeli el a jövőjét, de a pályája végére is gondol, először a rendészeti középiskola, aztán, remélem, később a Terrorelhárítási Központ (TEK) tagja szeretne lenni – mondta el Lévai László a Városházi Híradónak. A Budafoki Küzdősport Egyesület sportolója a legnagyobb harcművészeti szövetség világbajnokságán román profi ellenfelét legyőzve ért a csúcsra.

– Két versenyszámban lett világbajnok, de egy meccs elég volt. Mi történt?

– Mindkét döntőben ugyanaz a román fiú várt rám. Az első összecsapáson fél perc alatt sikerült bevinnem egy megrendítő ütést, de senki ne gondolja, hogy innen sétagalopp volt. A román küzdősportolók ma a világ élmezőnyébe tartoznak, az ellenfelem pedig kiemelkedő tudással rendelkezik. Nekem viszont minden összejött. Aztán az első döntő után jelezték a románok, hogy a másik számban nem áll ki ellenem a versenyzőjük. Nem csak én lepődtem meg.

– Az elmúlt másfél évtizedben rohamléptékkel terjednek, fejlődnek a küzdősportok. A világbajnokságok lebonyolításán tapintható, hogy nagykorúak lettek ezek a szakágak.

– Abszolút. Elképesztő kulisszák között zajlott a lisszaboni világbajnokság. Egyszerre húsz ringben és páston több mint 3000 nevezett versenyző mérte össze a tudását. Több tízezer néző fordult meg a vébén egy olyan méretű rendezvénycsarnokban, amelyből nem sok van Európában.

– A műholdas tévéken szörfözve kapkodja az ember a fejét, milyen méretűvé bővült a küzdősportvilág. K1, MMA, a karate, a kungfu megannyi szakága. Mi, magyarok hol tartunk?

– Az elmúlt öt-tíz évben folyamatosan zárkózunk fel. Sőt, kevesen tudják, hogy például a kempó egyik elismert, általam is űzött ágának fogásait, szabályait egy magyar mester, dr. Harnos Imre dolgozta ki és tette világhírűvé. 1956-ban Budapesten kezdte a munkát, majd Ausztráliában folytatta. Innen tért vissza, haza ez az irányzat. A hivatalos elnevezés Zen Bu Kan Kempo. Egyébként a Budafoki Küzdősport Egyesületben is ezt tanítjuk. A lényege, hogy Harnos tanár úr a tradicionális távol-keleti gyökerű harcművészetet az európai ember testfelépítéséhez, mozgáskultúrájához igazította. Több a valódi küzdelem, a keményebb összecsapás.

– Egy többszörös világbajnoknak, gondolom, minden vágya, hogy kilépjen a profi világba. Belevágsz?

– Már voltak profi mérkőzéseim, tervezek is még. Ami a magánéletem mellett belefér, azt biztosan vállalni fogom, de más utat is járok. A kempó nem pusztán a fizikai küzdelemről szól, a test, a lélek és a szellem harmóniájáról, az ellenfél megbecsüléséről. A Zen Bu Kan Kempo harcművészeti közösségei ráadásul szinte katonai hierarchiában épülnek fel. A fegyelem, a mesterek tisztelete alapvető.

– Hogyan tovább?

– A legfontosabb, hogy edzőként, sportpedagógusként vitézkedjek, és persze a lehető legmagasabb szintre érjek a kempóban. Húsz éve, négyéves korom óta járom ezt az utat. De van egy másik, az életem további részét meghatározó célom is. Idén a Rendészeti Szakközépiskolába felvételizem. Távlati célom, hogy a hazám egyik professzionális szervezetének aktív tagja lehessek, és tudom, hogy ehhez is be kell járnom egy kihívásokkal teli, lépcsőfokokból álló utat. Mindent megteszek, hogy a rendőri pályán sikeres legyek és egyszer a TEK kötelékében szolgálhassak.

(SFI)