Hírek

Kettős emlékművet avattak Nagytétényben
A 300 évvel ezelőtt Nagytétényt új hazájuknak választó németajkú ősök emlékére és kitelepítésük 65. évfordulójára állítottak emlékművet az Angeli úti emlékhelyen.
2012-08-30

A Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Nagytétényi Polgári Kör valami olyasmit vitt végbe, amire kevés példa akad: olyan monumentumot állítottak, amely egyszerre emlékeztet Nagytétény helytörténetének egy felemelő és egy lehangoló fejezetére.

Bár a település története a 13. századig nyúlik vissza, mai arculatát, élő hagyományait leginkább a törökök kiűzése utáni német betelepítésekkel kezdődő korszaknak köszönheti. Az egységesen svábnak nevezett, a 18. századi németország különböző területeiről származó betelepülők a térség életét is alaposan megreformálták, fejlett kultúrát, szaktudást, gazdag hagyományokat hoztak az elnéptelenedett vidékre. S hogy Nagytétény (Gro??teting) nagyon is szerethető, hagyományápoló, összetartó, az arculatát megőrző település maradt, az nekik köszönhető. Van hát mire emlékezni.

A kettős évfordulóra készült emlékművet augusztus 25-én, az esti órákban avatták fel. A 9,5 tonnás mészkőszikla egyik oldalára a megérkezést szimbolizáló hajóorrmotívumot faragtak, másik oldalához sínpárdarabot fektettek, rideg utalásként a kitelepítésre. Földet hoztak Ulmból (a Közép-Kelet-Európába vándorló németség őshazai emlékhelyéről), s emlékfát ültettek vele az avatási ünnepségen. A nagytétényi urnatemető mögötti önkormányzati terület mostantól emlékparkként kerül be a köztudatba.

Az avatási ünnepségen megjelentek a környékbeli sváb hagyományú települések képviselői is, és a mintegy kétszázfős ünneplő közösséggel együtt énekelték a magyarországi németek himnuszát (közreműködött a Südofen Blaskapelle). "Csak a múltjához hű nép csinálhatja erővel a jövőt!" - idézte Németh Lászlót Kristóf Zsuzsa, a Baross Gábor Általános Iskola tanára. Mint mondta, ez a szellemiség vezérelte a Nagytétényi Polgári Kör tagjait, hogy a 300 évvel ezelőtt Nagytétényben új hazát választó és 65 évvel ezelőtt innen kitelepített német ajkú őseinek emlékművet állítson.


Dr. Szirtes Edit

A Német Nemztetiségi Önkormányzat elnöke, dr. Szirtes Edit családi visszaemlékezéseket is felelevenítő beszédében kiemelte az emlékmű példamutató és tiszteletreméltó voltát, külön megköszönte Baki László és Bakó Károly példaadó munkáját. Érzékletes hasonlattal zárta gondolatait: "Minden fa egyforma abból a szempontból, hogy a földbe gyökerezik és az egekbe tör, a Nap felé, és úgy szép, úgy gazdag a világ, ha mindegyik fa a maga nemében teljesedik ki. Valahogy ezért kezdtük el keresni a gyökereket. Nem azért, hogy kihúzzuk magunkat, hogy mi német származásúak vagyunk. Azt gondoltuk, ha megtaláljuk a saját gyökereinket, akkor magasabbra nőhetünk és több árnyat adhatunk utódainknak."


Bakó Károly, Baki László és Lászlóné Varga Éva

Kludák Erzsébet, a Nagytétényi Helytörténeti Kör vezetője történelmi áttekintést adott a múltbéli eseményekről. Kiemelte, hogy "az egész közép-kelet-európai térség hatalmas veszteséget szenvedett el azzal, hogy a második világháborúban elpusztított zsidóság után a másik jellegadó kisebbségét is elveszítette. Hiszen a németség a maga városi polgári és mintaadó falusi életformáival, fejlett közösségi érzékével, munkakultúrájával egyfajta civilizatórikus szerepet is betöltött. (...) A svábság kitelepítésével az ország legeredményesebb mezőgazdasági termelőit és iparosait vesztette el."


Karsay Ferenc

Karsay Ferenc alpolgármester köszöntőbeszédében többek között elmondta: ez a nagyszerű esemény újabb iskolapéldája, esszenciája a Budafok-Tétényben virágzó civil életnek. "Ennek az emlékhelynek a kialakítása az alapgondolattól a végső mozzanatig, az első fillértől az utolsóig, a kezdő kapavágástól a befejező simításig a nagytétényi közösség sajátja. Azé a közösségé, amely egyrészt maga a polgári kör, másrészt a polgári kör mellé felsorakozni képes lakótársaink csoportja, akikkel bármikor lehet együtt gondolkodni, együtt dolgozni. Az összetartozás érzése teszi alkalmassá az itt élőket a folyamatos törődésre, arra, hogy figyeljenek egymásra, lakóhelyükre, közös ügyeikre. (...) Pontosan tudom, hogy ez az emlékkő ma azért áll itt, mert büszkék őseikre, büszkék a hagyatékra, amely generációról generációra száll: a kitartásra, a munkabírásra, a szorgalomra, a fegyelemre, az adott szó értékére és az együvé tartozásra, amiket örökül kaptak és hagytak az elmúlt 300 év során. Ezek összessége adja erejüket, például azt, hogy az emlékkő megmunkálásán egyszerre, barátként tudott dolgozni grafikus, zenész és vegyészmérnök, hogy megtalálták feladatukat a fiatalok, a vállalkozók, az iparosok, a nyugdíjasok, mindenki, aki hozzá akart járulni a közös sikerhez." - mondta az alpolgármester. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy az évtizedek óta húzódó, de rövidesen megkezdődő, a nagytétényi városközpontot felújító beruházás megvalósulása is olyan érdemi fejlődést hoz majd a térségben, amely fokozza a nagytétényiektől megszokott lelkesedést és munkakedvet.

Az emlékkövet Fülöp ?kos római katolikus plébános áldotta meg, majd az Ulmból hozott termőfölddel elültették az emlékezés fáját, egy gyönyörű hársot.

Az ünnepség végén elhelyezték a megemlékezés koszorúit az emlékművön. Elsőként Karsay Ferenc és Zugmann Péter alpolgármesterek az önkormányzat nevében, majd a Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Nagytétényi Polgári kör koszorúzott, őket több társadalmi szervezet és intézmény képviselői követték.

Lászlóné Varga Éva, a Nagytétényi Polgári Kör elnöke kerámia emlékplaketteket és emléklapokat osztott szét a jelen lévők között, Klinda Zsuzsanna, az Árpád utcai Német Nemzetiségi Iskola igazgatója pedig a gyerekek munkáiból összeállított és a helyszínre hozott minikiállítást ajánlotta az ünneplők figyelmébe (az iskola idén ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját).

P.T.