Hatósági Iroda
ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI CSOPORT
cím: 1221 Budapest, Városház tér 11.
Telefon: 229-2611
Adatkezelési tájékoztató a Hatósági Iroda Általános Igazgatási Csoportja által ellátott, jegyzői hatáskörbe tartozó hatósági eljárásokban érintett természetes személyek személyes adatainak kezeléséről:
Adatkezelési tájékoztató melléklete
Az ügyfélfogadás előzetes időpontfoglalás alapján történik.
Általános Igazgatási Csoport
Burkáné dr. Nagy Beáta
hatósági irodavezető
telefonszám: 229-2611 / 157-es mellék
e-mail: burkane@bp22.hu
Gombásné Vigh Márta
hatósági irodavezető-helyettes, általános igazgatási csoportvezető
telefonszám: 229-2611 / 134-es mellék
e-mail: gombasnevm@bp22.hu
I. Az Általános Igazgatási Csoport munkatársai
|
Név |
Feladatok |
Elérhetőségek |
|
Burkáné dr. Nagy Beáta irodavezető |
|
06-1-229-2611 / 157-es mellék |
|
Gombásné Vigh Márta irodavezető-helyettes, általános igazgatási csoportvezető |
06-1-229-2611 / 134-es mellék |
|
|
Komló Istvánné titkársági ügyintéző |
|
06-1-229-2611 / 157-es mellék 06-20-238-1027 |
|
Antalné Balogh Anna igazgatási ügyintéző |
|
06-1-229-2611 / 113-as mellék 06-30-443-7774 |
|
Bakos Judit Ildikó igazgatási ügyintéző |
|
06-1-229-2611 / 122-es mellék 06-20-245-9984 |
|
Apostol Nikolett igazgatási ügyintéző |
Környezetvédelem, kiemelt terület:
|
06-1-229-2611 / 151-es mellék 06-20-240-5423 |
|
Bálványossy Orsolya igazgatási ügyintéző |
Környezetvédelem, kiemelt terület:
|
06-1-229-2611 / 111-es mellék 06-20-238-4496 |
|
De Vescovi Mónika igazgatási ügyintéző |
|
06-1-229-2611 / 132-es mellék |
|
Kaján Réka igazgatási ügyintéző |
|
06-1-229-2611 / 131-es mellék 06-20-246-0113 |
|
Koncz Judit igazgatási ügyintéző |
|
06-1-229-2611 / 256-os mellék 06-20-246-1208 |
II. Az Általános Igazgatási Csoport ügyfélfogadása:
A kérelmek benyújtásának módja
Természetes személyek esetén:
- személyesen
- postai úton
- elektronikus úton, az e-papír szolgáltatás igénybevételével (Ügyfélkapu).
Gazdálkodó szervezetek esetén:
- elektronikus úton, az e-papír szolgáltatás igénybevételével (Cégkapu).
A. Személyes ügyfélfogadás
Az Általános Igazgatási Csoport személyes ügyfélfogadása időpontfoglalás alapján történik.
Kérjük, hogy az alábbi felületen a megfelelő ügytípus kiválasztását követően foglaljon időpontot az ügyintézéshez!
B. Ügyintézés postai úton
Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerület Önkormányzat Hatósági Iroda Általános Igazgatási Csoportja részére feladott küldeményeit az alábbi címre küldheti:
székhely: 1221 Budapest, Városház tér 11.
postai cím: 1775 Budapest, Pf. 109.
C. Elektronikus ügyintézés
A kérelmek elektronikus úton az e-papír szolgáltatás segítségével küldhetők be. A felület használatához az alábbi oldalon talál útmutatót.
Kérjük, hogy
- a levél tárgyában a címzett ügyintéző nevét és a kérelem típusát,
- a levél szövege részben az Ön elérhetőségét (e-mail cím / telefonszám)
feltüntetni szíveskedjék!
A címzett, „Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzata” lehetőség kiválasztása csak a megfelelő témacsoport és ügytípus megjelölése után lehetséges.
Az Általános Igazgatási Csoporthoz tartozó ügyek témacsoport - ügytípus kombinációi az alábbi táblázatban találhatóak:
|
Kérelem típusa |
Témacsoport |
Ügytípus |
|
Címrendezés |
önkormányzati igazgatás |
címnyilvántartási ügyek |
|
Kereskedelem |
önkormányzati igazgatás |
kereskedelmi ügyek |
|
Birtokvédelem |
egyéb |
egyéb |
|
Közterület-használat engedélyezése |
egyéb |
egyéb |
|
Állatvédelem |
önkormányzati igazgatás |
mezőgazdasági, állat- és növény-egészségügyi ügyek |
|
Növényvédelem |
önkormányzati igazgatás |
települési zöldterületi ügyek |
|
Zajvédelem |
egyéb |
egyéb |
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az elektronikus levél (e-mail) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.) rendelkezései alapján nem minősül elektronikus ügyintézési formának, az e-mailen előterjesztett beadvány nem joghatályos! Az igazgatasiugyek@bp22.hu e-mail címre általános megkeresés, tájékoztatás- vagy információkérés küldhető.
A kérelmek beküldése NEM e-mailen történik! Engedélyező határozatot csak a jogszabályi előírások szerint benyújtott kérelemre áll módunkban kiadni!
III. Kötelező hatósági nyilvántartások
A. Szolgáltatási tevékenységek (ipar, kereskedelem, szálláshely, rendezvény) nyilvántartása:
Bejelentés- és működési engedély köteles kereskedelmi egységek, üzletek nyilvántartása
Bejelentés- illetve telepengedély-köteles ipari tevékenységet végzők nyilvántartása
Helyi termelői piacok nyilvántartása
Bevásárlóközpontok nyilvántartása
Üzleti célú szálláshelyek nyilvántartása
Nem üzleti célú szálláshelyek nyilvántartása
Zenés, táncos rendezvények nyilvántartása
A digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet 129. § (6) bekezdésére figyelemmel az elvégzett címrendezések hatósági nyilvántartása.
IV. Tájékoztatás
2021. március 16-án hatályba lépett a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet, melynek 1 § (1) bekezdés a.) pontja és (2) bekezdése értelmében Budapesten és Pest vármegyében a hulladékgazdálkodási ügyekben eljáró közigazgatási hatóság a Pest Vármegyei Kormányhivatal.
Elérhetősége:
Pest Vármegyei Kormányhivatal
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
Hulladékgazdálkodási Osztály
Telefon: (1) 478-4400
E-mail: zoldhatosag@pest.gov.hu
V. Közterület-használat engedélyezése:
A közterület rendeltetéstől eltérő használatához közterület-használati engedély szükséges. Rendeltetéstől eltérő használatnak minősül, így engedélyt kell kérni:
- közterületbe nyúló árnyékoló berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához;
- pavilon, kioszk létesítéséhez, fennmaradásához;
- árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához;
- mozgóbolt megállásához;
- a köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai;
- a közút területén az ingatlan előtt létesült szilárdburkolatú gépjármű–várakozóhely létesítéséhez, fennmaradásához;
- építési munkával kapcsolatos létesítmények (különösen: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, konténer és tartozékai) elhelyezéséhez;
- alkalmi vagy ünnepekhez kapcsolódó árusításhoz;
- film-, fénykép-, videó- és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 60 percnél hosszabb ideig akadályozza, kivéve a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény szerinti közterületi filmforgatást;
- sport-, kulturális vagy közérdekű rendezvények megtartásához, továbbá civil szervezetek által rendezett rendezvényekhez szükséges közterületi helyszín használatához;
- a közlekedésben való részvétel – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerinti - feltételeivel nem rendelkező, vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek (továbbiakban együtt: üzemképtelen járművek) elhelyezéséhez, tárolásához;
- a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (különösen: vendéglátó terasz, előkert);
- hulladékgyűjtő konténernek a közterületen 24 órát meghaladó időtartamra való elhelyezéséhez;
- közterület magáningatlanhoz kerítéséhez;
- utcarész teljes szélességű magáncélú használatához;
- akadálymentes megközelítést biztosító rámpa elhelyezéséhez;
- mikromobilitási eszközök közterületen történő, szolgáltatási célú kihelyezéséhez.
A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
|
Közterület-használati engedély kérelem |
pdf formátumban, |
| szerkeszthető nyomtatványként. |
A közterület-használati díj megfizetése készpénzátutalási megbízással (csekken), vagy Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzat OTP Zrt.-nél vezetett 11784009-15522001-00000000 számú költségvetési elszámolási számlájára történő átutalással teljesíthető.
A kerületi közterület-használatot, illetve az engedélyezés folyamatát a Budafok Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 10/2019. (IV.29.) önkormányzati rendelet szabályozza.
VI. A fás szárú növények védelme
A fák védelme, gondozása, ápolása az ingatlan mindenkori használójának kötelessége.
Fát kivágni, erőteljesen visszavágni, továbbá áttelepíteni indokolt esetben, a kért munkálatok elvégzésére vonatkozó engedély birtokában lehet.
| Fakivágás engedély iránti kérelem/bejelentés | NYOMTATVÁNY - Magánterületi fához |
| NYOMTATVÁNY - Közterületi fához |
A kérelmek elektronikus úton történő benyújtásához az alábbi linken találja az e-papír használati útmutatót.
Az engedélyes az engedélyben megállapított mértékben és módon, valamint előírt határidőn belül köteles gondoskodni a pótlásról. A használót közvetlen élet-, baleset- vagy vagyonvédelmi veszélyhelyzetet okozó kidőlt vagy kitört fa eltávolítása esetén bejelentési kötelezettség terheli a veszélyhelyzetet alátámasztó dokumentumok egyidejű csatolásával, azonban ebben az esetben is köteles a számára előírt pótlási kötelezettséget teljesíteni.
Az élhető települési környezet megteremtését, az életminőség javítását, a zöldfelületek, a biológiai sokféleség védelmét és növelését, valamint a fák védelmét az alábbi jogszabályok rendelkezései biztosítják:
A települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet,
Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2021. (IX.13.) önkormányzati rendelete a fák védelméről,
Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 31/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről,
Budafok–Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2018. (V.03.) önkormányzati rendelete a Budafok–Tétény Budapest XXII. kerület Kerületi Építési Szabályzatról.
Magyarországon a közigazgatás sokáig nem rendelkezett egységes, közhiteles, az ország valamennyi címét lefedő cím-adatbázissal. Minden nyilvántartásba külön-külön rögzítésre került egy adott ingatlan címadata, s az eltérő rögzítésből adódóan egy ingatlanhoz akár tíz különböző természetbeni cím is tartozhatott. Az eltérő címadatok okozta probléma megoldására hozták létre a KCR rendszert, melynek célja, hogy a különböző nyilvántartásokban párhuzamosan nyilvántartott címadatokat egyetlen nyilvántartásba egyesítse, és ezzel elérje, hogy az adatok naprakészek, pontosak legyenek és a különböző nyilvántartásokban szereplő címadatok megegyezzenek.
A KCR nyilvántartás naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik a különböző nyilvántartásokban (ingatlan-nyilvántartás, lakcímnyilvántartás, postai címnyilvántartás) szereplő címek felülvizsgálatával, szükség esetén új címek képzésével (címendezési eljárás).
A címrendezési eljárás menete, a szükséges dokumentumok
A címrendezési eljárás kérelemre indul. A kérelem személyesen és elektronikus úton is benyújható. Elektronikus továbbítás esetén az e-papír alkalmazásban a témacsoport mezőben az önkormányzati igazgatást, az ügytípus mezőben pedig a címnyilvántartási ügyek lehetőségeket kell kiválasztani.
A címrendezési kérelemhez az alábbi mellékletek csatolása szükséges:
-
Társasház esetén a társasház alapító okiratát
-
Osztatlan közös tulajdon esetén ügyvéd által hitelesített használati megállapodást, vagy a címrendezéshez szükséges, az ingatlan tényleges használatáról szóló nyilatkozat megfelelő formanyomtatványát (épületek vagy ajtók megnevezése szükséges az ingatlanon)
-
Új épület esetén a vázrajzot tartalmazó hatósági bizonyítványt
- A tulajdonosok beleegyező nyilatkozatát a címrendezési eljárás lefolytatásába (amennyiben a kérelmező nem egyedüli tulajdonosa az ingatlannak)
A hatósági eljárás illeték- és eljárási költségmentes.
A címrendezési eljárás során, a cím felülvizsgálatát követően az ingatlan helyes címe átvezetésre kerül a személy-és lakcímnyilvántartó rendszerben és az ingatlannyilvántartásban egyaránt. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezése értelmében a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie. A lakcímadat fentiek szerinti megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával állítja ki a változással érintett lakcím szerint illetékes járási/kerületi hivatal (kormányablak) a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt.
A címrendezési eljárás során megváltozott lakcím esetén:
- Az ingatlanba bejelentett lakcímmel rendelkező személyek lakcímkártyájának cseréje szükséges. A lakcímkártyát a változással érintett cím szerint illetékes járási/kerületi hivatal kormányablaka állítja ki, cseréje illetékmentes.
- A személyazonosító igazolványt nem kell cserélni, mert abban nincs feltüntetve lakcím.
- A jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány (forgalmi engedély) cseréje nem szükséges.
- A szolgáltatói szektor (pénzintézet, távközlési szolgáltató, pénztárak, biztosítók) felé a változást az ügyfélnek kell jeleznie.
- Vállalkozás székhelyének (telephelyének) cím változása esetén a vállalkozás képviseletére jogosult személy köteles ezt cégkapun keresztül a cégbíróságnak a változás bekövetkezését követő 180 napon belül bejelenteni, amely bejelentés a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 53. § (1) bekezdése értelmében illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése alól mentes.
Jogszabályi háttér:
A digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet,
Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 94/2012. (XII. 27.) önkormányzati rendelete a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól,
Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 10/2015. (IV.20.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
1. általános tájékoztatás
A tulajdonost és a tulajdonoson kívül minden más birtokost is megillet a birtokvédelem, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, a dolgot hatalma alól elvonják, vagy a birtoklásban zavarják, akadályozzák a hatalom gyakorlásában. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. Egy dolognak egy időben több birtokosa is lehet. A közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint a birtokvédelem három eszköze:
a) birtokvédelem önhatalommal: A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja. Arra jogosult a birtokos, hogy meghiúsítsa, hogy a birtokát elvonják tőle, hogy megakadályozza mások behatolását az ingatlanra, illetőleg, hogy mások azon jogosulatlanul átjárjanak. Az önhatalom gyakorlásakor mindig figyelembe kell lenni arra, hogy a támadás elhárítása vagy az elveszett birtok visszaszerzése érdekében nem lehet aránytalanul nagyobb hátrányt okozni, mint amit maga a birtokháborítás jelentene.
b) birtokvédelem közigazgatási úton: A jegyző akkor jogosult eljárni, ha a vita a birtoklás tényéhez vagyis possessorius birtokvédelemhez kapcsolódik és a birtokháborítástól számítva egy év még nem telt el. A birtokvédelmi ügyben ügyfél a birtokvédelemért folyamodó panaszos személy és a birtoksértést elkövető személy.
c) birtokvédelem bírói úton: A birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését 1 éven belül közvetlenül a bíróságtól is kérheti, 1 év eltelte után pedig már csak a bírósághoz fordulhat.
2. birtokvédelmi eljárás
A birtokvédelmi eljárás lefolytatása kérelemre indul. A birtokvédelmi eljárás során azt kell bizonyítani, hogy a birtokos birtokban volt és a birtokot tőle jogellenesen elvonták, illetve birtoklását zavarták.
Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: birtokvédelmi kérelem, személyazonosságot, képviseleti jogosultságot igazoló dokumentumok, továbbá csatolni szükséges a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat is.
A birtokvédelmi eljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét), célszerű megadni továbbá az egyéb elérhetőségeket (telefonszám, e-mailcím),
b) a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét), Ákr. 14. § rendelkezéseinek megfelelő meghatalmazás,
c) az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét): a birtoksértést ténylegesen elkövető megjelölése szükséges,
d) a birtokvitával érintett dolog megjelölését (ingó/ingatlan, ingatlanon belül útszakasz, kertrész, lakás, melléképület, ingó jellemzői: pld: gépjármű típus, rendszám),
e) a jegyző illetékességét megalapozó adatokat (pl: a birtoksértéssel érintett ingatlan pontos, cím szerinti megjelölése),
f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet: Úgy kell megfogalmazni, hogy abból kiderüljön, milyen módon kívánja a kérelmező megszüntettetni a birtoksértő állapotot (pl. a birtoksértő biztosítson kulcsot a bejutáshoz, biztosítsa a hozzáférést az ingatlanhoz), illetve mitől kívánja a jövőre nézve eltiltatni a birtoksértőt.
g) a kérelem benyújtása alapjául szolgáló tényeket:
- a kérelem benyújtásakor fennálló birtokállapotot, a sérelmes állapot leírását,
- az eredeti birtokállapotot, milyen volt a helyzet azelőtt, hogy a birtoksértés bekövetkezett volna, és ez az eredeti helyzet mikor és hogyan alakult ki,
- a birtokállapot megváltozására vonatkozó körülmények pontos leírását (pl. ki mikor és hogyan változtatta/sértette meg a birtokhelyzetet, próbálta-e a kérelmező felszólítani, visszaszerezni a birtokot, önként hagyott-e fel a birtoklással vagy kitették a birtokból stb.) FONTOS, hogy a birtoksértő cselekmény során felmerült egyéb körülmények (pld. zajongás, sértegetés, személyeskedés, erőszakoskodás, fenyegetés) szabálysértés vagy bűncselekmény megállapítása szempontjából bírhat jelentőséggel, ezek a körülmények NEM kerülnek értékelésre, mert nem tartozik birtokvédelmi hatáskörbe.
h) a kérelem határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tényeket (A jegyzőhöz lehet benyújtani birtokvédelem iránti kérelmet a birtoksértés bekövetkezésétől számított 1 éven belül, az 1 éven túli birtoksértések esetében bírósághoz kell fordulni! Folyamatosan elkövetett birtokháborítás esetén az elkövetés kezdő időpontja az irányadó.)
| Birtokvédelmi eljárás megindítása iránti kérelem |
Bizonyítékok: A jegyző NEM folytathat le bizonyítást hivatalból, valamennyi bizonyítékot a kérelmezőnek kell megjelölnie és a hatóság rendelkezésére bocsátania, illetve a kérelmezőnek kell – lehetőleg már a birtokvédelmi kérelemben – indítványoznia tárgyalás vagy szemle tartását, tanú meghallgatását. Ezért célszerű a kérelemhez csatolni az ügy kezdetekor rendelkezésre álló bizonyítékokat, amelyek lehetnek pl. okiratok, fényképek, helyszínrajz, kitűzési vázrajz stb. Amennyiben a birtoksértés ténye tanúkkal igazolható, célszerű megjelölésük (név, lakcím, és hogy mely birtoksértő tény, körülmény vonatkozásában kérik a meghallgatásukat). Amennyiben kéri tárgyalás vagy szemle megtartását, úgy azt szintén a birtokvédelmi kérelem benyújtásakor kell kérnie. Amennyiben semmilyen bizonyítási indítványt nem jelölnek meg, a jegyző a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A bizonyítási eljárás során a jegyző a bizonyítékokat szabadon mérlegeli. A bizonyítékok bemutatására a felek kötelesek, a felek által elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles, azonban azok megismerése iránt lehetőségei figyelembe vételével intézkedhet.
A birtokvédelmi eljárás ILLETÉKMENTES.
A birtokvédelmi kérelmet elbíráló határozat vagy helyt ad a kérelemnek, vagy elutasítja azt. Esetenként előfordulhat, hogy a birtokvédelmi kérelemnek a jegyző csak részben ad helyt, a birtoksértést azonban természetesen ekkor is meg kell állapítani. A jegyző döntése ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül keresetet indíthat a határozat megváltoztatása iránt a Budai Központi Kerületi Bíróságnál (1021 Budapest, Budakeszi út 51/b.).
Amennyiben a kötelezett nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a jogosult kérelmére a jegyző végrehajtást rendel el. A jegyző határozatát három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha a kötelezett a bírósághoz fordul.
Jogszabályok:
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet,
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény.
Az Önkormányzat közigazgatási területén tilos akár emberi hanggal, akár hangszerrel vagy más technikai, illetve egyéb eszközzel a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása. Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének a környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról szóló 8/2023. (II. 27.) önkormányzati rendeletének előírásait kell minden olyan, – szabad térben, vagy zárt térben működő – zaj- és rezgésforrásra alkalmazni, amely kellemetlen, zavaró, vagy károsító terhelést okoz.
Szabadidős zajforrások: Környezeti zajt előidéző szabadidős zajforrás létesítését, üzemeltetését az üzemeltető legalább 15 nappal a tervezett tevékenység megkezdése előtt köteles bejelenteni.
Közterületi rendezvények: Az Önkormányzat közigazgatási területén, 6 és 22 óra közötti időszakban 1 órát meghaladó időtartamú, és a 22 és 6 óra közötti időszakban bármilyen időtartamú közterületi rendezvény megtartása során hangosító berendezést üzemeltetni, élőzenét, műsort szolgáltatni csak hatósági engedély alapján, és az abban előírt feltételek betartásával szabad. Az engedély iránti kérelmet a zajforrás üzemeltetője a rendezvény tervezett megkezdése előtt legalább 30 nappal köteles benyújtani.
| Zaj- és rezgésvédelemhez kapcsolódó nyomtatványok | Szabadidős zajforrás bejelentése |
| Közterületi rendezvény engedély kérelem | |
| Kérelem üzemi-szabadidős létesítmény zajkibocsátási határértékének megállapítására |
Jogszabályi háttér:
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet,
Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete a környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról.
X. Állategészségügy, állatvédelem
1. Méhtartás
A méhésznek az újonnan kezdett méhészkedést (méhtartást), valamint a méhtartás befejezését a tevékenység megkezdésétől illetve befejezésétől számított nyolc napon belül be kell jelentenie a méhek tartási helye szerint illetékes kerületi önkormányzat jegyzőjénél. A jegyző a méhészt előbbi esetben nyilvántartásba veszi, utóbbi esetben a nyilvántartásból törli.
Ha a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakóhelyével összefüggő területen (udvarban, kertben stb.) van, a méhész köteles a méhek tartási helyén egy legalább 40×30 cm nagyságú táblán a nevét, a méhészet tenyészetkódját és a telefonszámát jól látható módon feltüntetni.
| Méhészeti nyilvántartás | bejelentő adatlap |
| kijelentő adatlap |
Jogszabályi háttér:
A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet.
2. Ebösszeírás
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény vonatkozó rendelkezései alapján a tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez.
Az eb tulajdonosa és tartója az ebösszeíráskor köteles az alábbi adatokat a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat rendelkezésére bocsátani:
- az eb tulajdonosának nevét, címét,
- az ebtartó nevét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
- az eb fajtáját vagy fajtajellegét vagy a keverék mivoltára való utalást, nemét, születési idejét, színét, hívónevét,
- az eb tartási helyét,
- a beültetett transzponder sorszámát, a beültetés időpontját, a beültetést végző szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
- ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját, az ivartalanítást végző szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
- az eb oltási könyvének számát, az azt kiadó szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
- az eb veszettség elleni védőoltásainak időpontját,
- az eb veszettség elleni védőoltásai során használt oltóanyagot, annak gyártási számát, valamint az oltást végző szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
- a veszettség szempontjából aggályos eb megfigyelési státuszának tényét, időpontját,
- kisállatútlevéllel rendelkező eb esetén az útlevél számát, kiállításának időpontját, a kiállító szolgáltató állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát,
- az eb veszélyessé minősítésének tényére és időpontjára vonatkozó adatot,
- elismert tenyésztő szervezet által törzskönyvezett eb esetén a származási igazolás másolatát.
| Ebösszeírási adatlap |
A kérelmek elektronikus úton történő benyújtásához az alábbi linken találja az e-papír használati útmutatót.
Az ebösszeírással összefüggő személyes adatok kezeléséről szóló adatkezelési tájékoztató ITT érhető el.
Jogszabályi háttér:
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény,
A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet.
XI. Kereskedelem, ipar, szálláshely, rendezvény
A. Kereskedelmi tevékenység
Aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. Üzlet csak az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentését követően, illetve - amennyiben az üzletben értékesíteni kívánt termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett -, csak a kereskedelmi hatóság által kiadott működési engedély birtokában üzemeltethető. A működési engedély az üzletköteles termékek működési engedélyben meghatározott körére érvényes: működési engedély birtokában tehát nem az üzletköteles termékek teljes köre, hanem kizárólag a működési engedélyben megjelölt termékek forgalmazhatóak. A kereskedelmi tevékenység bejelentésekor a kereskedőnek szükséges igazolnia az üzlet használatának jogcímét, haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását, illetve a közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását.
A bejelentéssel végezhető kereskedelmi tevékenységek listáját ITT találja.
Kizárólag üzletben forgalmazható termékek a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján:
- a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag;
- az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;
- állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;
- fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;
- növényvédő szerek és hatóanyagaik;
- nem veszélyes hulladék;
- az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag.
A kereskedő köteles a jegyzőnek bejelenteni:
- a bejelentett adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul,
- a nyitvatartási idő hosszabb ideig, de legalább egy hétig fennálló változását az azt megelőző nyolc napon belül,
- az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül.
|
Kereskedelmi tevékenység bejelentéséhez, engedélyezéséhez, adatváltozáshoz és üzlet megszüntetésének bejelentéséhez kapcsolódó nyomtatványok |
Bejelentés kereskedelmi tevékenység folytatásáról |
| Adatváltozás bejelentése kereskedelmi tevékenységhez | |
| Vendéglátóhely üzlettípusának bejelentése | |
| Üzlet nyitvatartási idejének megváltozása | |
| Átadás-átvételi nyilatkozat | |
| Működési engedély iránti kérelem | |
| Működési engedély másodlat kiadása iránti kérelem | |
| Bejelentés üzlet megszűnéséről | |
| Termékkörök listája a kereskedelmi tevékenység bejelentéséhez |
Jogszabályi háttér:
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény,
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet,
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény.
B. Vásárok, piacok, helyi termelői piac, bevásárlóközpontok
Vásár és piac olyan területen rendezhető, illetve tartható, amelyen a településrendezési terv a vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, vagy amely vásár rendezése, helyi termelői piac működése céljából területhasználati hozzájárulással rendelkezik. A területnek, a vásár, illetve piac jellegétől, az ott értékesített termékkörtől, illetve a folytatott tevékenységtől függően, meg kell felelnie a jogszabályban előírt építésügyi, közegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeknek, valamint rendelkeznie kell a tevékenység során képződő hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító hulladéktárolókkal.
A vásár és a piac működésének rendjét az üzemeltető határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és a vásárlókat. Fel kell tüntetni továbbá az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik.
A vásár vagy a piac üzemeltetését a vásár vagy piac helye szerint illetékes települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője engedélyezi.
A bejelentésben foglalt adatokban történő változásról a fenntartó köteles a jegyzőt haladéktalanul értesíteni.
| Kérelem vásár, piac üzemeltetési engedélyének kiadásához |
A helyi termelői piac üzemeltetésére irányuló szándékát a fenntartónak a piac helye szerint illetékes települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél kell bejelenteni.
A bejelentésben megadott adatokban bekövetkezett változást a helyi termelői piac fenntartója haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek.
| Bejelentés helyi termelői piac üzemeltetéséről |
A bevásárlóközpont üzemeltetésre irányuló szándékát a fenntartónak a bevásárlóközpont helye szerint illetékes települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél kell bejelenteni.
A bevásárlóközpont működésének rendjét az üzemeltető határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és a vásárlókat. Fel kell tüntetni továbbá az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik.
A bejelentésben megadott adatokban bekövetkezett változást a bevásárlóközpont fenntartója haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek.
Jogszabályi háttér:
A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet,
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény,
Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet.
C. Ipar
Ipari tevékenység csak a tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően, illetve jogerős vagy végleges telepengedély birtokában folytatható.
A bejelentéshez kötött tevékenységek esetében az iparosnak írásban be kell jelentenie a folytatni kívánt ipari tevékenységet. Amennyiben a bejelentés megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek, a hatóság a bejelentőt igazolás megküldésével értesíti és a telepet nyilvántartásba veszi. Telepengedély-köteles tevékenységek folytatása esetén telepengedélyezési eljárás lefolytatására kerül sor a jogszabályban felsorolt szakhatóságok előzetes bevonásával és a szomszédos ingatlan tulajdonosainak ügyfélként való részvételével. A jogszabályi feltételek fennállása esetén az iparos telepengedélyt kap.
A bejelentéssel végezhető ipari tevékenységek listáját ITT találja.
Telepengedély-köteles tevékenységek a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet alapján:
- acélcsőgyártás
- alumínium gyártása, kivéve a timföld (alumínium-oxid) gyártása
- dohánytermék gyártása
- egyéb gumitermék gyártása
- égetett agyag építőanyag gyártása
- festék, bevonóanyag gyártása
- fémalakítás, porkohászat
- fémfelület-kezelés
- fémöntés alágazatba tartozó tevékenységek
- gumiabroncs, gumitömlő gyártása
- habarcsgyártás
- kőolaj-feldolgozás
- máshová nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása
- mezőgazdasági vegyi termék gyártása, raktározása, tárolás
- mész-, gipszgyártás
- műanyag építőanyag gyártása
- műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása
- műtrágya, nitrogénvegyület gyártása, raktározása, tárolása
- nemesfémgyártás
- papír csomagolóeszköz gyártása
- papírgyártás
- ólom, cink, ón gyártása
- ragasztószergyártás
- rézgyártás
- szálerősítésű cement gyártása
- szintetikus kaucsuk alapanyag gyártása
- tapétagyártás
- tisztítószer gyártása
- vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása
- vegyi szál gyártása
- nem veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása
- veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedély köteles gyűjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása
Az ipari tevékenységet végző köteles a jegyzőnek bejelenteni:
- a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást – az ipari tevékenység változtatását ide nem értve – haladéktalanul, írásban,
- az ipari tevékenység megszüntetését a megszűnést követően haladéktalanul.
- A telep használatára jogosult személyében történő változást - annak megfelelő igazolása mellett -, az új jogosult köteles bejelenteni.
|
Ipari tevékenység bejelentéséhez, engedélyezéséhez, adatváltozáshoz és telep megszüntetésének bejelentéséhez kapcsolódó nyomtatványok |
Bejelentésköteles ipari tevékenység bejelentése |
| Adatváltozás bejelentése ipari, szolgáltató tevékenység esetén | |
| Telepengedély iránti kérelem | |
| Telep használatára jogosult személyében történő változás | |
| Bejelentés ipari tevékenység, telep megszüntetéséről | |
| Bejelentéssel végezhető ipari tevékenységek listája | |
| Telepengedély-köteles ipari tevékenységek listája |
Jogszabályi háttér:
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény.
A telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet.
D. Szálláshely-szolgáltatás
Üzleti célú szálláshelyek
Szálláshely üzemeltetési tevékenység csak megkezdésére irányuló szándék szálláshely-szolgáltató általi bejelentését követően folytatható.
A bejelentéshez mellékelni kell:
- nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével,
- haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot,
- közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot,
- a szálláshelykezelő szoftver meglétét igazoló dokumentumot.
- a szálláshely-minősítő szervezet által kiadott minősítő dokumentumot,
- a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történt regisztrációt igazoló dokumentumot.
A szálláshely-szolgáltató köteles a jegyzőnek bejelenteni:
- a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul,
- a szálláshely megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül.
| Nyomtatványok | Szálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentése |
| Szállásadói tevékenység megszüntetésének bejelentése |
Jogszabályi háttér:
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény,
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény,
A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet.
Nem üzleti célú szálláshelyek
Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást a hatósági nyilvántartásban szereplő szolgáltató a nyilvántartásban szereplő szálláshelyen nyújthat. A nyilvántartásba vételi kérelmet a a szálláshely fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani. A szolgáltató nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásának napjától nyújthat.
| A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatást végzők hatósági nyilvántartásába történő felvétel iránti kérelem |
A szolgáltató a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolja:
- azt az okiratot, amely igazolja, hogy a szolgáltató a szolgáltatás nyújtására jogosult,
- a szálláshely használatára való jogosultságot igazoló okiratot.
A szolgáltató a hatósági nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkező változást nyolc napon belül bejelenti a jegyzőnek.
Jogszabályi háttér:
A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X.28.) Korm. rendelet.
E. Zenés, táncos rendezvények
Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély birtokában tartható. Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője írásban nyújtja be. Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője adja ki. Az engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a meghatározott termékek forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól.
| Rendezvénytartási engedély iránti kérelem |
Az engedély iránti kérelemhez a kérelmező csatolja:
- a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat,
- a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,
- a zenés, táncos rendezvény megnevezését,
- a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését,
- a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot,
- a biztonsági tervet,
- amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot.
A engedély jogosultja köteles a jegyzőnek bejelenteni:
- a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul,
- a tevékenység megszüntetését haladéktalanul.
Jogszabályi háttér:
A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet,
A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet,
Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet.
XII. Az önkormányzat jelképek, és a kerületi történelmi városrésznevek felvételének és használatának engedélyezésével kapcsolatos feladatok
A. A kerületi önkormányzat jelképeinek felvétele, használata
Az önkormányzat jelképei, mint a település múltjára utaló díszítő szimbólumok: a zászló, a lobogó, a címer és a logó. Magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet az önkormányzat jelképeit a polgármester engedélyével használhatják. A jelképeket kizárólag a rendeletben meghatározott hiteles alakban, méretarányosan, a színek pontos megtartásával lehet használni. Ha ez nem lehetséges, akkor a hordozó tárgy anyagának színében kell elkészíteni, de a címertan szabályait ilyen esetben is be kell tartani.
Az önkormányzat jelképeinek használatáról szóló részletes ügyleírást ITT található.
|
Kérelem kerületi önkormányzati jelkép felvételének/használatának engedélyezésére |
pdf formátumban (5. sz. melléklet) |
| szerkeszthető formában |
Nem természetes személy kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell:
- a létesítő okirata másolatát,
- a jelképet megjelenítő termék/kiadvány színes, méretarányos tervét, termék esetén az előállítás leírását, minőségi jellemzőit.
Jogszabályi háttér:
Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 10/2013. (IV.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzati jelképekről, valamint a kerület történelmi városrészei nevének felvételéről és használatáról.
B. A kerület történelmi városrészei nevének felvétele és használata
Magánszemély, jogi személy, és egyéb szervezetek elnevezéséhez, tevékenységének gyakorlásához, üzlet, épület vagy bármely más létesítmény megnevezéséhez, kiadványokban, sajtótermékekben és rendezvények megnevezésében az alábbi elnevezéseket kizárólag Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának engedélyével használhatják: Budafok-Tétény, Budafok, Budatétény, Baross Gábor-telep, Nagytétény, Tétény-Promontor, Tétény, Promontor, Háros, Campona, Rózsavölgy, Rózsakert, Bfok, B.fok, B-fok. A felsorolt elnevezések felvétele és használata iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.
A kerület történelmi városrészei nevének felvételéről és használatáról szóló részletes tájékoztató ITT található.
|
Kérelem a kerületi történelmi városrésznév felvételének/használatának engedélyezésére |
pdf formátumban (4. sz. melléklet) |
| szerkeszthető formában |
Nem természetes személy kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a létesítő okirata másolatát.
Jogszabályi háttér:
Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 10/2013. (IV.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzati jelképekről, valamint a kerület történelmi városrészei nevének felvételéről és használatáról.
