Ugrás a tartalomra

Szépségkirálynő a Gádor iskolában

2013. április 30. kedd
Weisz Fanni az esélyegyenlőség lehetőségéről beszélt a gyerekeknek
Szépségkirálynő a Gádor iskolában

Remek hangulatban telt el a Weisz Fannival töltött másfél óra a Gádor Általános Iskolában. Az iskola legnagyobb terme zsúfolásig megtelt gyerekekkel, akik már a találkozót megelőző héten feliratkoztak a rendhagyó délutáni programra.

A Gádor iskola diákjai türelmesen és fegyelmezetten várták a hallássérült szépségkirálynőt, aki édesanyja, bátyja és jeltolmácsa kíséretében érkezett a diákok közé. A folyosón a kívül rekedtek sorfala fogadta a gyönyörű húszéves modellt. Weisz Fanni teljes közvetlenséggel mesélt a siketségről, a jelnyelvről és bármiről, ami a beszélgetés során kérdésként felmerült a diákok részéről.

Elmondta, hogy siketen született, ahogyan hat évvel idősebb bátyja is, de édesanyja csak hároméves korában jött rá, hogy nem hall, mert mindenre ugyanúgy reagált, mint hasonló korú társai, bátyjával pedig jelnyelven kommunikált. Hétéves volt, amikor átesett egy nagyon komoly műtéten, hogy elindulhasson a hallók világa felé.

- Ismeritek a jelnyelvet? - tette fel hallgatóságának a kérdést, majd egy szituációs játékon keresztül érzékeltette a gyerekekkel, miért fontos a siketek és ezáltal a hallók számára is ez a nyelv.

- Siket vagyok - mondta -, de ez nem betegség. Nem hallok, de az csak egy dolog. Számomra ez így van, az én természetes nyelvem a jelnyelv. Az első három évben Kaposváron jártam iskolába, ahol szájról kellett olvasnom, ha valamit meg akartam érteni. A jelnyelvet nem használhattuk, így amikor a tanító néni nem nézett rám, hiába mondott bármit, nem hallottam. Azóta utálom a zöld függönyt is, amit ebben a bentlakásos iskolában mindig összehúztak, az ajtót is ránk csukták, tehát teljesen bezártak minket. Nem volt elég, hogy nem hallunk, még látni sem engedtek. Itt, a siketek iskolájában nagyon sokat sírtam - emlékezett vissza első iskolás élményeire a fotómodell, akit ezután Pécsre menekített édesanyja a hallók közé.

- Nagyon boldog voltam, hogy ismét a családommal lehetek, és igazi iskolába járhatok, de sajnos a siketségem miatt tudást nem igazán sikerült szereznem. Nekünk látnunk kell azt, aki hozzánk beszél - hívta fel a gyerekek figyelmét a kilencszeres szépségkirálynő. - Ezért ha szóltok hozzánk, természetesen, de nagyobb artikulációval, szembefordulva kommunikáljatok velünk, hogy mindig lássuk az arcotokat.

Érdekességként megemlítette, hogy a siketek látása sokkal jobb, mint a hallóké. Amíg az ép hallásúak a hangzó információk 30 százalékát dolgozzák fel, addig a hallássérült emberek a képi információk 70 százalékát is képesek befogadni. Weisz Fanni bemutatta a Csend hangja klasztert is, amely a különböző szervezetek, cégek és magánemberek közötti esélyegyenlőségi összefogás.

- Azon fáradozunk, hogy népszerűsítsük és ösztöndíjakkal támogassuk a jeltolmácsképzést. Ezzel hatalmas kaput nyithatnánk a jelnyelv és a siketek világára. Azt szeretném, ha minden siket gyerek már az első pillanattól kezdve megkapná a jelnyelvet, hogy veletek egyenlő eséllyel kezdhessék el az iskolát, és ugyanúgy tanulhassanak, mint ti, hallók - búcsúzott el a gyerekektől a népszerű modell, aki sokat fáradozik azon, hogy munkáit és karitatív tevékenységeit összehangolja.

T. A.