Charousek Rezső sakk-emlékverseny 2016
Budafok-Tétény Önkormányzata a Nagytétényi Polgári Kör együttműködésével villámversenyt rendez, megemlékezve kerületünk sakkéletének kiemelkedő egyéniségéről, Charousek Rezsőről november 12-én szombaton 10 órától, a Szelmann Házban.
2016-10-17

A verseny a jelentkezők létszámától függően 35 fő alatti nevezés esetén 7 fordulóból, 36 főnél több nevező esetén 11 fordulóból áll, egy-egy parti 10-10 perc. A győztes az, aki a legtöbb pontot szerzi. E villámversenyre a Fide versenyekre vonatkozó szabályok a mérvadók. Minden vitás kérdésben a versenybíróság dönt. A versenybizottság elnöke Bernei András.

A versenyen bárki részt vehet. Nevezni a helyszínen a verseny napján november 12-én 8.30-9.45 között lehet. A nevezési díj 300 Ft. Az 1-3. helyezettek díja érem és oklevél, a 4-6. helyezettek oklevelet kapnak, a legfiatalabb és a legidősebb versenyző serleget kap.

Charousek Rezső (Prága, 1873. - Nagytétény, 1900.) a 19. század utolsó éveinek egyik legtehetségesebb magyar mestere. Kassán jogászkodott, amikor a Makovetz Gyula alapította Budapesti Sakkszemle "távizeneti sakkversenyt" rendezett, melyen Charousek is részt vett, sőt Maróczyval együtt meg is nyert. Kassán erős játékosokkal játszott, sok csillogó ötlete, lendületes stílusa feltűnő volt. Húszéves korára érik erős játékossá, amikor Kassáról többször látogat Budapestre, és párosmérkőzéseken a legjobb mesterekkel (Makovetz, Maróczy, Exner) méri össze erejét. "Lángészsors volt az övé! Nélkülözésekkel telt rövid élet, és a dicsőség oszlopa előtt a kérlelhetetlen halál!" - írt róla Maróczy önéletrajzi könyvében. 1896-ban Maróczyval együtt újoncként részt vesz a nürnbergi versenyen, ahol királycselben legyőzi Laskert, a verseny győztesét! Legnagyobb sikere az 1896. évi budapesti millenáris nemzetközi versenyen holtversenyes elsősége az orosz Csigorinnal (12-ből 8,5 pont), megelőzve Maróczyt, Pillsburyt, Janowskit és Schlechtert. A következő évben is megelőzte Maróczyt a nagytétényi versenyen.

1897-ben Berlinben 20 résztvevő előtt győzött. Ám 1898 áprilisának végén súlyosan megbetegszik és a bécsi jubiláris versenyen már nem tud elindulni. 1898 augusztusában Kölnben 2-4. lett, holtversenyben az angol Burn mögött, akit a verseny után egy tanulságos királycselben legyőzött. Betegsége (tüdőbaj), majd korai halála megakadályozta abban, hogy a kor legnagyobbjai közé emelkedjen. Lasker mondása - "Érzem, hogy vele egyszer még mérkőzést kell vívnom a világbajnokságért" - nem volt alaptalan. Angliában és Németországban emlékkönyvben jelentették meg játszmáit. Gustav Meyrink osztrák író a Der Golem című regényével irodalmi emlékművet emelt Charouseknek. Az író is beteg volt, a regényben a sakkozó betegségét és szenvedéseit írta le.