Csodabogár az Arató utcában

Foglalkozása: csodabogár ezermester. Rácsik Dezső különleges ember hírében áll gyerekkora óta Budafokon, aki megvalósította álmait, játszóteret csinált udvarából, ahol, ha megunjuk a dodzsemezést vagy a körhintázást, felülhetünk egy villamosra vagy egy buszra – és maradhatunk egy helyben, rácsodálkozhatunk egy játékos elme nem akármilyen „játékaira”. S ha ezzel is telítődünk, betérhetünk a családi házban üzemelő retro moziba…

Az Arató utcában ma már deszkakerítés takarja a sok látnivalót, egy letűnt kor emlékeit, annak idején ugyanis, míg be lehetett kukkantani, kapott hideget-meleget a járókelőktől. Inkább zöldséget termesztene a kertjében, mint ócska játékokat – vágták Rácsik Dezső fejéhez, aki ezzel mit sem törődve folytatta gyűjtögető életmódját. 
– Honnan jött ez a különleges szenvedély? – érdeklődtünk a házigazdától.

– Minden a vetítőgépekkel kezdődött. Lomtalanításkor bukkantam régi filmekre, filmdarabokra, amelyekre kíváncsi voltam, ehhez kellett a vetítő. Ma már hatvan ilyen őskori masinám van és egy kis mozim az egyik szobából kialakítva, korhű „előcsarnokkal”, pénztárral, gépházzal és persze a moziteremmel… Egyébként mozigépészként tanultam és dolgoztam is.

– Villamos- és buszvezető nem volt?

– Értem a kérdést az udvaron látható villamoskocsi és Ikarus autóbuszdarab miatt, de soha nem vezettem, ám annyira megszerettem ezeket a járműveket, hogy egyet-egyet összeszereltem a kertemben. A dodzsemekkel és a körhintával ugyanígy jártam.

– Tehát egy játékos, csodabogár ezermesterrel van dolgunk?

– Tény, hogy szeretek fúrni-faragni, esztergálni, köszörülni, festeni, asztalosmunkát végezni, marógépen dolgozni, villanyt szerelni. Voltam barlangász, természetfilmes, jelenleg pedig gyógymasszőrként, csontkovácsként és manuálterapeutaként keresem meg a kenyérrevalót.

– Meg a játékaira valót… Nem nőtte már ki az udvart és az alig száz négyzetméteres házat gyűjteményével?

– Néha már valóban kicsinek bizonyul, véges a terület.

– Az édesanyjával él. Ő mit szól különleges hobbijaihoz?

– Az elején neheztelt rám, de már rég megbékélt, sőt segít, ötleteket ad, és még az anyagbeszerző feladatokat is ellátja…

– Soha nem kérdezi meg, fiam, mi a célod ezzel?

– Nem, de egyszerű volna a válaszom: jó dolog ezeken a tárgyakon keresztül szakmákat, korokat megismerni és visszavarázsolni a hatvanas–hetvenes évek hangulatát, amelyet annyira szeretek. S az alkotás, a semmiből megvalósítani valamit számomra maga a csoda. Talán ezért is neveznek engem csodabogárnak…

(Temesi László)