Hírek

Orgona és jiu jitsu
Váradi Zsóka szerint jó párosítás a jiu jitsu és a muzsikálás
2019-08-16

Kitűnő érettségi bizonyítvánnyal, immár egyetemistaként készül a kántori vizsgára a brazil jiu jitsu 19-szeres magyar bajnoka, Váradi Erzsébet Julianna. A fiatal sportoló, aki négy éve foglalkozik ezzel a küzdősporttal, már hét hónapnyi edzés után aranyérmes lett az országos diákolimpián, és azóta sorra nyeri a versenyeket: a diákolimpiák és magyar bajnokságok sikersorozatát követően tavaly a bolognai junior Európa-bajnokságon állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Váradi Erzsébet, vagyis Zsóka a Kempelen Farkas Gimnáziumba járt és a ZR Team Budaörsi Integrált Küzdősport Központjában edz, ahol nála sokszor 20-30-40 kilogrammal nehezebb férfi ellenfelekkel kerül szembe. A Kerület napján Munkácsy Károly-díjjal kitüntetett „Jó tanuló, Jó sportoló” örömmel fogadta a Városházi Híradó érdeklődését és szívesen válaszolt a kérdéseinkre.

– Úgy tudom, nem a brazil jiu jitsuval kezdődött a sportpályafutásod. Korábban milyen sportágakban próbáltad ki magad?

– Évekig a Budafóka SE-ben úsztam, de egy sérülést követően abbahagytam. Megpróbálkoztam az aerobikkal, majd a zumbával, de egyik sem volt nekem való. Négy fiútestvérem van, gondoltam, nem árt az önvédelem, így elkezdtem ezt a küzdősportot, és ezúttal jól választottam, mert nagyon szeretem. Három szövetség színeiben lettem ennyiszer magyar bajok, szeptemberben azonban kvalifikációs pontokért versenyzek Bukarestben, hogy elindulhassak a nem olimpiai játékok olimpiáján, amelyet szintén négyévente rendeznek meg, és a részvételhez komoly kvalifikációs kvóta szükséges.

– Alig két hete tudtad meg, hogy felvételt nyertél az ELTE Bárczy Gusztáv Gyógypedagógia Karára. Mikor határoztad el, hogy ezt a pályát választod?

– Három éve segédedzőként elkísértem az oktatómat, Szekeres Ákost egy táborba, ahol sajátos nevelési igényű gyermekeknek tartottunk jiu jitsu és judofoglalkozásokat. Az egyik kisfiú, akivel keményen vitatkoztunk, a vitánk után odaszaladt hozzám, megölelt és azt mondta: „Zsóka néni, én nagyon szeretlek téged”. Akkor döntöttem el, hogy a sérült gyerekeket szeretném tanítani, elsősorban SNI-seket, halmozottan hátrányos helyzetűeket és Down-szindrómásokat. Az egyetem mellett ősszel szeretnék elkezdeni egy OKJ-s edzőképzést, hogy hivatalos oktatóként taníthassam a brazil jiu jitsut.

– Lassan nyolc éve szolgálsz kántorként a nagytétényi református gyülekezetben, és mire ez az újság megjelenik, remélhetőleg bizonyítványod is lesz erről. Mit várnak el tőled a kántorvizsgán?

– A záróvizsgán a református énekeskönyvből teszek énekvizsgát, a korál-letétekből játszom orgonán, és két kórusművet is el kell vezényelnem. Hét éve minden nyáron részt veszek ezen a háromhetes bentlakásos kántorképzésen, mert nagyon szeretek a templom gyönyörűszép, pedálsoros, két manuálos, elektromos orgonáján játszani.

– Érdekes párosítás a jiu jitsu és a templomi orgonálás.

– A küzdősport és a zenélés nálam kiegészítik egymást. Az orgonálás nagyon sokat segít abban, hogy sikeres lehessek ebben a sportágban. Mindkettőnél nagyon fontos a többirányú koncentrálás, és ezt már a tíz év zongoratanuláskor elsajátítottam a Nádasdy Művészeti Iskolában, a zeneórákon.

(Tamás Angéla)