Ugrás a tartalomra

Régi álmunk a magyar Grinzing

2017. augusztus 31. csütörtök
Karsay Ferenc: A mi borfesztiválunk a kulturált családi szórakozásról szól
Régi álmunk a magyar Grinzing

Régi álmunk a magyar Grinzing – Huszonnyolcadik alkalommal rendezi meg a kerület a Budafoki Pezsgő- és Borfesztivált. Mitől különleges ez a rendezvény?

– Szeretnénk megőrizni a Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál legfőbb üzenetét, hogy az emberi kultúrának évezredek óta része a bor, ugyanúgy, mint a zene, a tánc, a képzőművészet vagy az irodalom. Mindezek olyan alapértékek, amelyek összetartoznak. A mi rendezvényünk tehát nem a mértéktelen borfogyasztásról szól, hanem egy olyan hétvégi elfoglaltságról, ahol jól és biztonságban érezhetik magukat a gyerekek és a gyerekes szülők is, ahol kulturált körülmények között együtt szórakozhatnak a családok. Rendezvényünkön ugyanakkor nemcsak a fellépő, kiállító művészek, hanem a borászok, a vendéglátósok és a kézműves-kereskedők is nagyfokú igényességet testesítenek meg. Ezzel is kifejezzük, hogy a bor, a borászat része az egyetemes kultúrának.

– Milyen újdonságokkal szolgál az idei borfesztivál?

– Újdonságok leginkább a fesztivál helyszíneiben lesznek. A rendezvény idejére gyermekligetté varázsolják a Szent István teret. A volt Budafok mozi helyén pedig egy csendesebb, üldögélős-beszélgetős pihenőzónát alakítunk ki Szieszta Pont néven, ahol szintén színvonalas programok lesznek, és felállítanak egy óriás kivetítőt is, így megjelenik egy, a fesztivál történetében új művészeti ág: a film. A fellépők köre is változik és bővül. Biztos vagyok benne, hogy mindenki megtalálja közöttük a kedvére valót.

– A Szent István téren hosszú távon is egy interaktív játszóteret kívánnak létrehozni. A borfesztiválon lesz a „főpróba”?

– Nem tudom, ki izgul jobban azzal kapcsolatban, hogy mi valósul majd meg a Szent István téren, a gyerekek vagy én. Óriási a várakozás bennem is. A tervező, Kő Boldizsár nemzetközi hírnévre tett szert a játszóparkjaival, amelyek organikus képzőművészeti alkotások is egyben. Érdekes lesz, hogyan lehet majd a Szent István-témakör alapján a művész által kitalált elképzeléseket összeegyeztetni az egyéb, funkcionális szempontokkal, és hogy miként fogadják majd mindezt a családok.

– A Budafok mozi helyén is az lesz majd, mint a borfesztiválon? Pihenőpont a kerületieknek?

– Még nem tudjuk, de egy biztos, nem kívánjuk értékesíteni a területet. A lakosság bevonásával, ötleteinek figyelembevételével, közösségi tervezéssel szeretnénk megtalálni a telek későbbi funkcióját. A mozit azért kellett lebontani, mert nem érkezett olyan javaslat, amely a város szövetébe illeszkedő hasznosításról szólt volna. A kerületi gyerekek nagyon szerettek volna ide egy tornatermet, de ez, az épület műszaki adottságai miatt, sajnos megvalósíthatatlan volt. 

– Hogyan tehetnek a kerületiek javaslatokat arra, hogy mi legyen a mozi helyén, illetve a Szent István téren?

– Többek között a borfesztiválon is lesz erre lehetőség. Először tekintheti meg a Szent István térre tervezett játszótér terveinek változatait a lakosság, és ezeket értékelheti is. Azt is bemutatjuk, hogy az átmeneti időszakban hogyan szeretnénk használni a mozi bontása után kialakult területet.

– Budafok belvárosában kiszélesítették a korábban rendkívül balesetveszélyes buszperont. Ez egy választási ígéret volt. Miért nem sikerült korábban megvalósítani?

– Ha ironikusan akarnék fogalmazni, azt mondanám, hogy amit most ezzel kapcsolatban érzek, az hasonló ahhoz, amit Donald Trump érezhet, amikor meg akarja valósítani a választási ígéreteit. Én lepődtem meg a legjobban fővárosi képviselőként, hogy milyen irathalmazokon kellett átrágni magunkat Németh Zoltán alpolgármester úrral és az önkormányzat szakembereivel, milyen harcokat kellett megvívni az átalakítás érdekében. Nem sorolnám most fel, hogy milyen akadályokba ütköztünk. A leglényegesebb ezek közül az volt, hogy a főváros komoly fejlesztést tervez a Városház térre és környékére, illetve átalakítja az egész belvárosi közlekedést. Ennek része lett volna a buszmegálló felújítása is. Többletmunkával és pluszköltséggel járt, hogy a kérésünknek megfelelően ezt már az átfogó korszerűsítés előtt megvalósítsák, de nem a végleges tervek szerint. Ami számunkra évtizedes probléma, az a fővárosnak csupán ideiglenes átalakítás. A sváb őseinkre jellemző logikával viszont mi úgy akartunk előrehaladni, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Végül nagy nehezen sikerült meggyőzni az illetékeseket.

– Azt gondoltuk volna, hogy ennek mindenki örül majd, de nem így volt. Aggódó hozzászólások jelentek meg az interneten, hogy a peron kiszélesítése dugót fog okozni a hétköznapokon és a borfesztiválon is. Ön is aggódik emiatt?

– Természetesen nem. Jól látható, hogy a személyautók, sőt a kisebb teherautók jelenleg is ki tudják kerülni a megálló buszokat. A borfesztivál idején pedig korábban is forgalomirányítással oldottuk meg a buszközlekedést a Mária Terézia utca legszűkebb szakaszán. Idén sem lesz ez másképp.

– Nemrég elkészült a József Attila-lakótelepen lévő park felújításának első üteme is. Mik az első visszajelzések?

– Úgy látom, hogy sikeres ez a fejlesztés. Jelentősen nőtt az ott élők komfortérzete. Egyenes járdákon közlekedhetnek, miközben a közvilágítás is XXI. századi színvonalú. Nyolcezer új növényt is elültettek a szakemberek, újrafüvesítették a parkot és locsolórendszert építettek ki. Folytatjuk ezt a munkát a lakótelep középső részén a középületek és a garázs felújításával.

– Rózsakerten is elindult egy fejlesztés, itt azonban nem tudja tartani a határidőt a kivitelező. Mit tehet ilyenkor az önkormányzat?

– Nagyon bosszús vagyok emiatt, a tanévnyitón sajnos lesz kellemetlensége a rózsakerti Demjén István Református Általános Iskolába, illetve a rózsakerti bölcsődébe, óvodába járó gyerekeknek és a szüleiknek. Ezért csak elnézést tudok kérni, miközben természetesen a kellő szigorral járunk el a kivitelezővel szemben is, kötbért kell fizetnie a cégnek, ha nem készül el időben, az ígért minőségben a munkákkal. Ez persze nem vigasztalja azokat, akik csak nehezen tudják majd megközelíteni az intézményeket. Megpróbálunk ebben segíteni, közterület-felügyelők és rendőrök segítik majd a közlekedést. Ha vége lesz a munkálatoknak, akkor pedig lesz itt egy gyönyörű játszótér és az egész környék megújul, ami reményeink szerint kárpótolni fogja az itt élőket a kellemetlenségekért.

– A kerület elindította a Budapest Bornegyede projektet. Milyen eredményeket könyvelhettek el eddig, és mi várható a későbbiekben?

– A projekt indoka, hogy a kerületben hatalmas bortermelő és borkereskedelmi központ működik, de ehhez nem kapcsolódott a vendéglátás, nem segítette az idegenforgalmat. Az önkormányzat azt vállalta, hogy a turizmus fejlődését megpróbálja a saját eszközeivel befolyásolni. Ez két területen folyik. Egyrészt indítottunk egy óránként közlekedő buszjáratot minden hónap első szombatján a belvárosból, a Stadionoktól a Gellért téren keresztül a kerületi pincékhez és vissza, ez a Pincejárat. Ezzel próbáljuk megteremteni a lehetőséget, hogy elegendő látogató érkezzen a budafoki pincékbe, és így a tulajdonosoknak gazdaságilag is megérje kinyitni, megmutatni azt a fantasztikus föld alatti világot, amit a száz kilométernyi budafoki pince jelent. Ehhez csatlakozott több, már működő vendéglátóhely, illetve a Barlanglakás Múzeum is. (A nyitott pincék nevét és elérhetőségét megtalálja mindenki a Pincejarat.hu oldalon.) Másrészt a pincékbe kulturális programokat, képzőművészetet, táncot, zenét, színházat is viszünk a Pincejáratok idejére az önkormányzat finanszírozásával. A szervezésben nagy érdemei vannak a projekt két vezetőjének, Salamon Judit projektmenedzsernek és Deutsch Anita színművésznek, aki a Bornegyed projekt arca, a Pincejárat programok művészeti vezetője. De ne feledkezzünk meg Lics Judit kerületi borászról sem, aki ötletgazdája, kezdeményezője a Bornegyed projektnek.

– Mi a távlati cél? Szeretné, ha állandó nyitva tartás és vendégvárás lenne a pincékben?

– Igen, hosszú távon jó lenne egy magyar Grinzinget kialakítani a kerületben. A fejlődés üteme nagyban befolyásolhatja, hogy megvalósulhat-e a régi álmunk, egy Kárpát-medencei Borközpont létrehozása az Oroszlános udvarban, a Törley Pincészet egykori készáru-raktárának pincéjében és a hozzá tartozó csarnokban.

– A kerület nemrég megkapta a Családbarát Kerület díjat. Minek köszönhető ez?

– A díjat a Három Királyfi, Három Királylány Alapítványtól kaptuk. Az alapítók célja, hogy megerősödjön a család intézménye, és egyre több gyermek szülessen, hiszen ez a nemzet túlélésének a kulcsa. Ez azért is fontos, mert ha a családok nem stabilak, akkor a társadalom egésze sem lesz az. Budafok-Tétény mindig ebben a szellemben működött, minden kerületi vezetés kiemelten kezelte például az iskolák, az oktatás ügyét, pártállástól függetlenül, mindig fontos volt az erős szociális háló, és a kisvárosi légkörünk is arról szól, hogy figyeljenek egymásra az emberek. A dolog lényege, hogy rendszerben gondolkodunk, a születés pillanatától – a babacsomagtól – az emberi élet utolsó pillanatáig igyekszünk segíteni a családok, a fiatalok, a csecsemők és az idősek életét egyaránt.

– Visszatérve a borfesztiválra, a polgármesternek ez nemcsak szórakozás, hanem munka is. Mik a legfontosabb események, amiken jelen lesz?

– A rendezvény már augusztus 30-án elkezdődik a kerületi borversennyel, amit a borászati iskola tangazdaságában tartanak, és én is ott leszek. Másnap már kiállításmegnyitók vannak, Bekai Nagy Maya festőművész tárlatát nyitom meg a Záborszky Pincében. Fogadunk három testvérvárosi delegációt is Bonnból, Barótról és Mezőkaszonyból. Pénteken a tervek szerint aláírják a határon túli borászokkal a Kárpát-medencei Borszerződés második részét. Az eseményre várjuk Magyar Leventét, a Külügyminisztérium államtitkárát, Németh Zsoltot, a parlament külügyi bizottságának elnökét és Gál Pétert, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárát. Ugyanezen a napon a Lics Pincében is megnyitok egy kiállítást, majd következik a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertje a Klauzál Házban, ahol fellép az Antal Gábor Trió is. Szombaton természetesen ott leszek az ünnepélyes megnyitón, ahol Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes mondja majd az ünnepi beszédet. Ezt követően részt veszek a bor- és pezsgőlovag-avatásokon. Szívemnek kedves program a vasárnapi főzőverseny is a tangazdaságban.

– Lesz idő olyan programra is, amit pusztán csak önmaga szórakoztatására látogat meg a borfesztiválon?

– Szeretnék több koncertet meghallgatni, de a kedvenceim a fellépők közül a Kerekes Band, a kerületünkben élő Gál Csaba Boogie és az Antal Gábor Trió. Az utóbbi formáció az év egyik legkedvesebb meglepetése a számomra. A Budafoki Pincejárat tehetségkutató versenyén ismertem meg őket, és lenyűgöztek. Ettől függetlenül biztos felbukkanok majd több helyszínen, szeretem együtt élvezni a fesztiváli hangulatot a vendégekkel.

(Haraszti Gyula)