Reneszánszát éli a cimbalom

Gyerekként a gitárhoz vonzódott P. Szabó Dániel, de amikor a zeneiskolában egy nyitott ajtón belesve meglátta a cimbalmot és meghallotta annak éteri hangját, már csak cimbalmozni akart. Az előadóművész a váci konzervatórium és az ELTE BTK néprajz szaka után elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem cimbalomkurzusát, és ma már szóló- és zenekari koncertjei mellett a Zeneakadémia népzenei tanszakán is tanít óraadó tanárként. A muzsikus a Pincejárat vendégeként érkezett a Magdolna Borklubba, ahol cimbalomjátéka szünetében megkerestük kérdéseinkkel.

– Göröngyös út vezetett az előadó-művészetig?

– Véletlenül választottam a cimbalmot, de az első perctől kezdve elbűvölt. Eleinte csak népzenét játszottam, már gyerekként kísértem néptáncegyütteseket, sőt külföldre is így jutottam ki először. Húszévesen azután kitágult a világ, akkori tanárom, Balogh Kálmán egy számomra merőben új, sokkal szélesebb spektrumú zenei látásmóddal gazdagított, neki köszönhetem, hogy a népzene mellett jazzt, klasszikus és kortárs zenét is szívesen játszom.

– Erre is alkalmas a cimbalom?

– Hogyne! A hangszer most éli reneszánszát. Meglepő, de már Erkel Ferenc is megszólaltatta a cimbalmot a Bánk bánban. A hangszer Sztravinszkij, Bartók és Kodály műveiben is szerepet kap, de a cimbalmosok Bach szerzeményeit is szívesen játsszák. A kortárs zeneszerzők közül például Eötvös Péter és Hollós Máté is írnak zenét cimbalomra, de átiratokat is lehet játszani.

– Melyik műfaj a kedvence?

– Legszívesebben népzenét játszom, azon belül is Székelyföld zenéje áll hozzám a legközelebb, de Kodály műveit is nagyon szeretem. Pár napja jöttem haza Japánból, ahová a tokiói szimfonikus zenekar hívott cimbalmosnak Kodály Háry János-szvitjéhez.

– A világ sok pontján megfordult már, többször járt koncertkörúton az Egyesült Államokban és Kanadában is.

– Külföldre leginkább az ismert zeneszerzők nagyzenekari műveihez kérnek cimbalmost, én többnyire a Zeneakadémián keresztül kapom a felkéréseket. Nyáron azonban – immár másodszor – azért utaztam az amerikai Michigan államba, hogy az ott élő magyarok zene- és tánctáborában tanítsak. Nagyon jó hangulatú ez az egy hét, a családok készülnek rá, alig várják, hogy megérkezzünk. A kétszáz résztvevővel nappal zenélünk és táncolunk, este pedig óriási bulikat csapunk. (Tamás Angéla)