A közösségi kertek története

A városi kertészkedés és a közösségi kertek korai változatai már a városok kialakulásával párhuzamosan megjelentek. Ásatások bizonyítják, hogy mind a konyhakertek, mind a közös használatú, mai szóval közösségi kertek léteztek a korai településeken. Az évszázadok során mindig is fontos volt a lakóhelyhez közeli élelmiszertermelés, hiszen a szállítási lehetőségek nem engedték meg a mára már természetes, kontinentális élelmiszerkereskedelmet.

Az 1800 évek közepétől az ipari forradalommal és az iparvárosok kialakulásával párhuzamosan, megjelent egyfajta ellenkultúraként a közösségi, nagyvárosi kertészkedés, részben az önellátás, részben a harmonikus lakókörnyezet kialakítása érdekében. Ennek a mozgalomnak volt kiteljesedése az Angliából indult kertváros mozgalom (Ebenezer Howard: Garden Cities of To-Morrow 1902), amelynek legszebb magyar példája a ma is létező Wekerle-telep.

A városi élelmiszertermelés, a közösségi kertészkedés az 1900-as években több alkalommal is látványos fejlődést produkált, jellemzően a gazdasági válságok és a két világháború adott hatalmas lendületet a mozgalomnak. A két világháború időszakában az állam is támogatta és fejlesztette a közösségi kertek mozgalmat, az eső világháborúban Liberty Gardennek, Szabadság kerteknek, a másodikban pedig, Victory Gardennek, Győzelem kerteknek hívták az önellátást biztosító városi kerteket. Olyannyira sikeresek voltak a második világháborús Győzelem kertek, hogy akkori becslések szerint az amerikaiak asztalára kerülő zöldségek, gyümölcsök 40%-a került ki a saját művelésű kertekből.

A háború után egy ideig csökkenni látszott a közösségi kertmozgalom iránti érdeklődés, azonban soha nem kopott ki igazán a nyugat-európai és a tengerentúli városokból, a közösségi élet fontos, ma is meghatározó területei.

A 2008-ban elindult gazdasági válság, újabb lendületet adott a városi kertmozgalomnak. Újabb és újabb közösségi kertek alakultak nem csak a nagyvárosokban. Washingtonban, a Fehér Ház kertjében is újraélesztették a zöldséges kertet, amelynek védnöke és legfőbb „kertésze” Michelle Obama, az elnök felesége.

A mai modern közösségi kertek szerves részei a nagyvárosok életének, közösségeket teremtenek, friss, egészséges élelmiszerrel látják el a kertészeiket, aktivitást adnak a fiataloknak és időseknek, és nem utolsó sorban élő, zöld szigetek a nagyvárosi házrengetegben.