Természetfürkészet a Tétényi-fennsíkon - 2.2. Levelek, virágok, virágzatok

Levelek, virágok, virágzatok1

 

A levéllemez széle lehet ép vagy bemetszett. Ha a bemetszés mélyebb, akkor a levél tagoltságáról beszélünk:

 

Típus

Leírás

Példa

a) karéjos

A bemetszés nem éri el a fél lemez középvonalát

tölgy

b) hasadt

A bemetszés a fél lemez középvonaláig ér

platán

c) osztott

A bemetszés túlér a fél lemez középvonalán

szőlő

d) szeldelt

A bemetszés a lemez középvonaláig ér

réti boglárka

e) sallangos

Egészen vékony szálakra szeldelt levél

kamilla

 

Attól függően, hogy a levéllemez egy darabból áll vagy több lemezkére tagolódik, egyszerű és összetett leveleket különböztetünk meg.

Az összetett levél tengelye a levélgerinc, belőle erednek a nyelecskék, melyekhez a levélkék kapcsolódnak.

 

A levélkék eredése alapján a levél lehet:

1) Tenyeresen összetett:

            a levélkék egy pontból ágaznak szét, például vadgesztenye.

2) Szárnyasan összetett:

            a levélkék a levélgerinc két oldalán sorban állnak:

                        a) párosan összetett (vagy szárnyalt): a gerinc csúcsán nincs magányos levélke,
                            például borsó.

b) páratlanul összetett (vagy szárnyalt): a gerinc csúcsán magányos levélke van, például akác, rózsa.

 

A levél erezete lehet:

1) Mellékeres (egymással „párhuzamos”, nagyjából egyforma erek) – ilyen az egyszikűek többsége

2) Főeres

a) szárnyasan elágazó (a főérből jobbra-balra oldalerek ágaznak el) – például a tölgy

b) ujjasan elágazó (az oldalerek a főér tövéből ágaznak el) – például: platán, korai juhar

 

A kétszikű virág részei: csésze, szirom, porzó, bibe.

Az egyszikű virág részei: lepel, porzó, bibe.

A csésze általában zöld, de néhány esetben színes is lehet (például a paprikavirágnak piros).

A szirom és a lepel fehér vagy színes.

 

A virágok szimmetriája alapján megkülönböztethetők:

a) többszimmetriájú vagy sugaras virágok: ezeknek kettőnél több szimmetriasíkjuk van,
    például rózsa

b) kétszimmetriájú virágok: két, egymásra merőleges szimmetriasíkjuk van; például szívvirág.

c) egyszimmetriájú vagy bilaterális virágok: a szimmetriasík két, tükörképi félre osztja a virágot, például zsálya, ibolya.

 

A fészkesek (például: napraforgó, katáng, peremizsfélék stb.) kerek virága tulajdonképpen virágzat. Több apró virágból tevődik össze. Itt a sugaras szimmetria a virágzatra vonatkozik.

Ha a legfelső levél felett megnézzük a szárat, egy vagy több virágot találunk. Néhány növénynek (például ibolya, hóvirág, kikericsfélék stb.) egyedi virágja van. Ha több virágot találunk, amelyek bizonyos szabályos elrendeződésben csoportosulnak, virágzatról beszélünk (például: kardvirág, zsálya, napraforgó, cickafark stb.).

 

1. Egyszerű virágzatok: a virágzati tengely nem ágazik el.

a) Fürt             a hosszú tengelyen kocsányon ülő virágok vannak, a kocsányok egyforma hosszúak (például akác);

b) Sátor           olyan fürt, melynél az alsó virágok kocsányai fokozatosan hosszabbodnak, így nagyjából egy magasságban állnak a virágok (például keresztesvirágúak);

c) Ernyő          rövid tengely, az egyforma hosszúságú kocsányok látszólag egy pontból indulnak ki (például borostyán, virágkáka);

d) Fejecske      rövid tengely, a virágok félgömb formájú csomóban állnak (például magas gubóvirág);

e) Füzér           hosszú tengelyen kocsánytalan virágok ülnek (például útifű);

f) Fészek         a tengely tányérszerűen kiszélesedik, az egyes virágok egymás mellett ülnek rajta (a napraforgó tányérja közel annyi virágot tartalmaz, ahány darab „szotyit” tudtunk kipergetni belőle), a fészket kívülről levéleredetű fészekpikkelyek védik, a tányér szélén lévő színes szirmok a szélső virágoktól származnak: egy szirom –  egy virág (például fészkesvirágzatúak);

g) Forgó          rövid főtengely végén ül egy virág, a tengelyről egy kocsány ered, amely túléri a főtengelyt, a kocsány végén egy virág, a kocsányokról is egy-egy további kocsány ered, a főtengely és a kocsányok egyforma hosszúak és átellenesen helyezkednek el (például kardvirág).

 

2. Összetett virágzatok: a virágzati tengely elágazik.

a) Összetett fürt          több fürtös virágzat van egy hosszú tengelyen (például szőlő);

b) Összetett ernyő       az ernyőben lévő virágok helyén újabb ernyő ül (például ernyősvirágzatúak);

c) Összetett füzér        más néven kalász; a hosszú főtengelyen közvetlenül füzérke ül, a füzérkét 2 darab füzérpelyva takarja, az egyes virágokat 2 darab toklász (például búza);

d) Összetett forgó       ugyanolyan, mint a forgó, csak egy virág helyett újabb, kisebb forgó ül a főtengely, illetve a kocsányok végén (például érdeslevelűek);

e) Buga                        más néven füzéres fürt; a füzéren az egyes virágok helyett füzérkék ülnek (például zab).

 

Az egyedi virágok inkább nagyobbak, míg a virágzatokban az egyes virágok nagyon picikék is lehetnek (például cickafark nagy, fehér virágzata több száz apró virágot tartalmaz). Ezek a picike virágok lehetnek teljesek (a virág minden része megtalálható bennük, például veronika-félék) vagy hiányosak (egyes részek – főleg a szirom, lepel – visszafejlődtek, például barkás növények: mogyoró, nyár, nyír stb.).

 

 


1 Farkas Zsuzsanna, Holler Judit, Katus Magdolna, Kurucz Márta, Néder Katalin, Victor András: Természetfürkészet a Tétényi-fennsíkon, Módszertani segédlet. Budapest, Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata, 2018.