Természetfürkészet a Tétényi-fennsíkon - 3.8. A madarak tolla

A madarak tolla1

 

A toll felépítése:

A tollnak két fő része van:

– Szár

Ez két részre tagolódik:

– cséve (ez üreges)

– tollgerinc (amelyhez a zászlók kapcsolódnak)

– Zászlók (oldallemezek), melynek részei:

– tollágak (amelyek a gerinchez kapcsolódnak)

– tollsugarak (ezek a tollágakból ágaznak el és horgocskákban végződnek)

 

A tolltípusokat a zászlók szerkezete alapján különböztetjük meg.

1. Ezeknél a tolltípusoknál a tollágak sűrűn egymás mellett állnak, a horgocskák összekap-csolják a tollsugarakat. Így a tollágak egységes, rugalmas lemezzé állnak össze. Ha ujjunk-kal szétbontjuk a tollágat, szétválik, de ismét vissza lehet állítani az eredeti állapotot.

a) Fedő- vagy kontúrtollak – az egész testet beborítják, összefüggő réteget képeznek a pehelytollak felett. 

b) Evezőtollak – a szárnyakon vannak. A repüléshez és az egyensúlyozáshoz szükségesek.

c) Farok- vagy kormánytollak – a repüléshez és az egyensúlyozáshoz szükségesek.

2. Ezeknél a tollaknál a tollágak és tollsugarak távol állnak egymástól, így a horgocskák nem tudnak összekapcsolódni. Emiatt nem alakul ki a rugalmas zászlólemez. A tollágak vékonyak, a sugarak pedig lazán, könnyedén bomlanak le.

       a) Pehelytollak vagy pihetollak – feladata a hőszigetelés és a felületnövelés.

       b) Dísztollak

 

A tollak színe:

A tollak színét a bennük lévő festékanyag és az alkotórészek finomszerkezete határozza meg. A festékanyag kétféle lehet: a gömb alakú melanin, mely a fekete, barna és szürke színe-ket alakítja ki, illetve a pálcika alakú lipochrom. Ez utóbbi az élénk, meleg színek (vörös, sárga) kialakításáért felelős. A színszemcsék variánsaiból alakulnak ki az úgynevezett kevert színek.

A kék színt nem színtestecskék adják, hanem interferencia okozza (vagyis a finomszerkezet).
A fémes csillogást a tollak sima, tükörszerű felülete adja.

A madár tollának színe az életmódjától függ. A rejtőzködő életmódúak egynemű,
a környezetbe olvadó tollruhát viselnek (például: fácántyúk, fürj). Azoknál a fajoknál, ahol a költést csak a tojó végzi, a hímek sokkal díszesebbek.

 


1 Farkas Zsuzsanna, Holler Judit, Katus Magdolna, Kurucz Márta, Néder Katalin, Victor András: Természetfürkészet a Tétényi-fennsíkon, Módszertani segédlet. Budapest, Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata, 2018.