Ugrás a tartalomra

Természetfürkészet a Tétényi-fennsíkon - 4.1. Zuzmók

Zuzmók1

 

A zuzmók az élővilág sajátos testszerveződésű csoportját képviselik. Olyan telepes testfelépítésű szervezetek, melyeket két teljesen különböző típusú élőlény – egysejtű moszat és gomba – szoros együttélése alkot.

Ez az együttélés mindkét fél számára előnyös, hiszen a moszatok szerves tápanyagokkal látják el a gombafonalakat, melyek viszont a moszatsejtek víz- és tápanyagszükségletét és védelmét biztosítják. (Az ilyen együttélést szimbiózisnak nevezi a tudomány.) A zuzmók már nem hasonlítanak sem a moszatokra, sem a gombákra; teljesen új élőlények.

Ez az együttélés teszi lehetővé, hogy szélsőséges körülmények között is megéljenek, és így nagy szerepük van mint pionír szervezeteknek. A zuzmók speciális anyagokat (zuzmósavakat és baktériumölő vegyületeket) termelnek. A savak segítségével képesek a kemény köveken is megtelepedni. Egyes zuzmósavak gyógyhatásúak, mások mérgezőek. A zuzmók által termelt baktériumölő anyagokból gyógyszerek készíthetők.

A zuzmótelep alakja szerint több csoportra osztjuk ezeket az élőlényeket:

 

1. Kéregzuzmók

Telepük teljes alsó felülete szorosan, kéregszerűen tapad az aljzatra, így sérülés nélkül le sem fejthetők onnan. Gyakori kéregzuzmók: térképzuzmó, lepényzuzmó, mannazuzmó, tarkazuzmó.

 

2. Leveles (lombos) zuzmók

Levélszerű telepük lazán fekszik az aljzatra, a szélein felemelkedik (ezért néha jól látható az alsó oldaluk is), így az aljzatról többé-kevésbé könnyedén lefejthetők. Gyakori leveles zuzmók: pajzs-zuzmó, tányérzuzmó, pogácsazuzmó, sárgazuzmó.

 

3. Bokros zuzmók

Ezek telepe két részből áll: az egyik rész az aljzatra tapad, a másik rész bokorszerűen elágazik, felemelkedik, vagy (szakállszerűen) lecsüng. Gyakori bokros zuzmók: tölgyfa-zuzmó, ágzuzmó, serlegzuzmó, szakállzuzmó, izlandi zuzmó, rénszarvas-zuzmó.

 

A zuzmók nagyon érzékenyek a levegőszennyezettségre, főleg annak kén-dioxid (SO2) tartalmára. Így jelenlétükből – vagy éppen a hiányukból – a levegőben lévő SO2 mennyiségére következtethetünk.

 


1 Farkas Zsuzsanna, Holler Judit, Katus Magdolna, Kurucz Márta, Néder Katalin, Victor András: Természetfürkészet a Tétényi-fennsíkon, Módszertani segédlet. Budapest, Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata, 2018.