25 éves a testvérvárosi kapcsolat Bonn város Bonn kerületével

Bonn kerület lakosainak száma közel 150 ezer. A nagyságbeli különbség azonban nem jelenti azt, hogy ne egyenrangú és megbecsült partnerként tekintenének kerületünkre. A delegáció tagjai voltak azok a polgármesterek is, akik a 25 év alatt a kapcsolat szervezői és előmozdítói voltak. Így Hajas Ervin, aki az azóta elhunyt Karl König akkori polgármesterrel a testvérvárosi szerződést aláírta, Szabolcs Attila, aki tizenkét évig viselte szívén a két kerület kapcsolatát és Bollók Tünde, aki egy cikluson át ápolta ezt a nemes hagyományt.

Első napon a vendéglátók az egyik nagy helyi áruház élelmiszerosztályán szervezett magyar hetet mutatták be a delegáció tagjainak. Nagy sikere volt a kürtőskalácsnak. A magyar vállalkozó, Molnár László több nyugati városban is szeretne helyi kávéházakkal összefogva boltot nyitni, amire minden esélye meg is van.

Másnap került sor a fő rendezvényre a Villa Hammerschmidtben, ami a német szövetségi elnök második hivatalos székhelye. Nagy megtiszteltetés volt ez, és jól mutatja, mekkora jelentőséget tulajdonítanak német barátaink a testvérvárosi kapcsolatnak. Ugyancsak ezt jelezte, hogy számos diplomata és magas rangú vendég, többek között Theodor Zens, a Német Szövetségi Köztársaság német-magyar társadalmi kapcsolatokért felelős képviselője, a Berlini Magyar Nagykövetség képviseletében dr. Izsák András követ, a düsseldorfi Magyar Főkonzulátus képviseletében dr. Windisch Teréz konzul, valamint dr. Peter Spary, a Német-Magyar Társaság  elnöke is megtisztelte jelenlétével az ünnepséget.
Helmut Kollig, Bonn kerület polgármestere méltatta az elődök munkáját, és köszöntötte azokat a német és magyar képviselőket, akik hozzájárultak a kapcsolatok erősítéséhez. Mint mondta, a testvérvárosi kapcsolat egyben “kis külpolitika” is. Megemlékezett az együttműködés állomásairól, az iskolák és művészek cseréjéről és a polgárok személyes találkozásáról. Nem feledkezett meg Magyarország 1989-es hozzájárulásáról a berlini fal lebontásához. Hangsúlyozta, hogy az európai gondolat megnyilvánulásának nagyon is gyakorlati módja, ha a testvérvárosi kapcsolat keretében folyik az eszmék és személyek cseréje. Churchill-idézettel zárta beszédét: “Nehéz jósolni, különösen a jövőt illetően”. Mégis vállalkozik arra  a jóslatra, hogy Bonn és Budafok-Tétény kapcsolatának van jövője.

Karsay Ferenc polgármester válaszában egyetértett azzal, hogy a testvérvárosi kapcsolat egyben „kis külpolitika” is, majd így folytatta: “Magyarország büszke arra a szerepre, amit a fal leomlásában betöltött. Ott és akkor sem csak a nagypolitika dolgozott, hanem az egyszerű polgár is a szolidaritás számtalan jelével árasztotta el a hazánkban a kiutazási lehetőségre váró NDK-sokat. Ma, amikor az EU tagjai vagyunk, az ilyen testvérvárosi kapcsolatok is hozzájárulnak, hogy az egyes polgár szintjén is életszerűvé és átélhetővé váljon az európai gondolat. Különösen fontos ez akkor, amikor sokfelől éri fenyegetés az európai egységet, viták lángolnak fel. Az egyes polgárnak is hallatnia kell a hangját, nem számíthat sikerre az olyan politika, amelyik az emberek feje felett akar dönteni a jövőt meghatározó kérdésekről.

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy elődeim, Hajas Ervin, Bollók Istvánné és Szabolcs Attila polgármesterek munkája révén éppen én ünnepelhetem itt együtt Önökkel együttműködésünk 25. évfordulóját. Meggyőződésem, hogy ez az ünnep egyben a következő 25 év nyitánya is.”

Este a bonni operában a „Hegedűs a háztetőn” című musicalt tekintették meg a delegáció tagjai. Az előadás a bonni művészeti élet mostani szenzációja, telt ház mellett, a végén állva tapsolják meg a valóban kiváló művészeket a nézők.

Hétfőn a bonni városházán folytatódott a program. A 25 éves kapcsolatot bemutató fényképkiállítást a delegáció jelenlétében nyitották meg. Ezután egy 19. századi laktanya újrahasznosítását mutatták be, a helyi civil egyesületek részvételével. Ez azért is volt különösen érdekes, hiszen Budafok-Tétényben is van hasonló korú, funkcióváltásra váró laktanya. Bonnban a civilek közösségi lakóhelyekre, közösségi műhelyre, inkubátorházra és közösségi kertre tettek javaslatot. (Itt megjegyezzük, hogy közösségi kert és inkubátorház már nálunk is van...)

Az egyeztetések a városvezetéssel még folyamatban vannak. A hasznosítást késlelteti, hogy mintegy 800 migránst akarnak naponta ide szállítani és ügyüket itt intézni. Egy részük itt is lakna, amíg a státuszukról döntés nem születik.

A laktanyai program után ültették el a volt és jelenlegi polgármesterek a “magyar tölgyfát” a városi parkban. Este hegedűs Endre Kossuth-díjas zongoraművész, díszpolgárunk adott a vendéglátók tiszteletére nagy sikerű koncertet a Beethoven szülőháza melletti koncertteremben.

Az elutazás napján Hans Delfosse bonni festő kiállítását tekintették meg a vendégek, majd kerekasztalon beszélték meg a művészeti kapcsolatok bővítésének lehetőségeit, aminek egyik motorja a szintén résztvevő Wolfgang Bartesch, a budafoki Art Quarter tulajdonosa. Budafokon él, de Bonnban született, így jól ismeri mindkét hely sajátosságait, igényeit. Láthatóan mindkét fél a szívén viseli a kerületükben élő művészek nemzetközi ismertségének javítását, és érdekelt a cserekapcsolatok kiterjesztésében.

Délután az Emilie Heyermann Iskola tanulói prezentáción mutatták be a környezetvédelem terén folytatott aktív és sikeres együttműködésüket a budafok-tétényi Gádor iskolával, ami szinte egyidős a testvérvárosi kapcsolattal. A két iskola több EU-s projektben indult közös pályázattal, és már számos rangos kitüntetést nyert el.

A látogatásról a helyi sajtó is beszámolt. Sajnos nem csak a pozitívumokról, hanem arról is, hogy a kerületi Árpád iskola igazgatónője minden előzetes egyeztetés nélkül felmondta a bonni testvériskolával az együttműködést, a szilveszteri kölni eseményekkel kapcsolatos biztonsági kockázatokra hivatkozva. Ez a meggondolatlan lépés nagy megütközést keltett, a budafok-tétényi önkormányzatot a német fél kérésére a magyar diplomáciai képviselet kereste az ügyben. A helyszínen Karsay Ferenc polgármester természetesen megígérte, hogy közvetít a felek között, illetve hogy segít másik iskolát keresni, ha az igazgatónő hajthatatlan lenne. Ami jó a történetben, hogy ebből is látszik, mekkora jelentőséget tulajdonítanak a kapcsolat zavartalanságának.

Karsay Ferenc polgármester hazafelé, a repülőgépen adott gyorsinterjújában azt nevezte a legfontosabbnak az úttal kapcsolatban, hogy minden eddigi polgármester jó szívvel vett részt az úton, hiszen ez a testvérvárosi kapcsolat kiválóan működött, mindenki büszke lehet arra, amit hozzá tett. Mind az iskolai, mind a művészeti, mind az önkormányzatok közötti együttműködés szerves része a két kerület életének, már nem is tudjuk elképzelni, milyen lenne e nélkül.