A 2024-es budapesti olimpia közös siker lehet - meggyőző érvek a budafoki lakossági fórumon
"Nem titok, hogy a sport közel áll a szívemhez, éppen ezért nagy örömömre szolgál, hogy vendégül láthatom a Budapest 2024, olimpiai pályázat szakembereit, és az azt támogató olimpikonokat, Martinek Jánost és Bóta Kingát. Sok félelem, kevés információ jellemezte eddig az olimpiával kapcsolatos közvélekedést, remélem, most számtalan kérdésünkre választ kapunk. Bármi is legyen a vége, abban talán egységesek vagyunk, hogy #hajrámagyarok!!!" - írta hivatalos Facebook oldalán a szerda esti lakossági fórum előtt Karsay Ferenc polgármester. A budafoki városházi rendezvényen azt is megtudhatták az érdeklődők, hogy a fővárost, és azon belül Budafok-Tétényt milyen módon és mértékben érinti, ha Budapest elnyeri a 2024-es játékok rendezési jogát.
Karsay Ferenc polgármester a köszöntőjében azt mondta, ő maga nagyon motivált az olimpia ügyében, s azt látja, hogy a 2024-es budapesti pályázat egy kiválóan előkészített projekt, amellyel őt már meggyőzték. "A legfontosabb mondat a magyar pályázatban, hogy nem a város van az olimpiáért, hanem az olimpia a városért" - hangsúlyozta a polgármester.
A köszöntő után Schneller Domonkos, a budapesti pályázat stratégiai igazgatója 20 perces előadásban foglalta össze a résztvevőknek a budapesti pályázat leglényegesebb pontjait, felsorakoztatva azokat az érveket, amelyek az olimpiarendezés mellett szólnak.
Elhangzott, hogy Budapest esélyeit jelentősen növeli a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által 2014 decemberében elfogadott Agenda 2020 reformprogram, amely a költséghatékony, gazdaságos, megtérülő és kisebb méretű olimpiákat támogatja. Schneller Domonkos azt mondta, a korábbi rendező városok sikereiből és kudarcaiból tanulnia kell Budapestnek, s példáként említette Barcelonát és Athént. Mint mondta, az 1992-es barcelonai olimpia előtt a katalán város egy lepusztult ipari település volt, az ötkarikás játékok megrendezése után azonban felvirágzott, és mára az egyik legkeresettebb utazási célpont mind az üzleti, mind pedig a magánutak szempontjából.
Schneller arról is beszélt, hogy az olimpiára, mint katalizátorra kell tekinteni, a Galvani-híd megépülése például többek között éppen a budafok-tétényi lakosok érdekeit is szolgálja. Az olimpiarendezés elnyerése 2017 és 2030 között 19 ezer új munkahelyet teremthet, de számos további kiemelkedő gazdasági hatása van a fővárosra és az országra nézve. Az előadásból az is kiderült, hogy Budapesten az egymáshoz képest 10 kilométeren belül elhelyezkedő versenyhelyszínek rövid utazási időket tesznek lehetővé, ráadásul számtalan létesítmény már készen áll, vagy az olimpiától függetlenül is megépül 2024-ig.
A lakossági fórumnak olimpikon vendégei is voltak, Martinek János kétszeres ötkarikás aranyérmes öttusázó és Bóta Kinga olimpiai ezüstérmes kajakos is meggyőző és személyesen motivált válaszokat adott a kétkedő, illetve a lelkes támogató hozzászólásokra, kérdésekre egyaránt. Mindketten kiemelték, hogy az olimpia most is vonzó a gyerekek számára, de még inkább azzá válna, ha Budapesten kerülne rá sor. Úgy vélik, ennek eredményeként több gyerek menne el sportolni, így a felnövekvő generációk egészségesebbé válnának.
A lakossági kérdéseknél szó esett Budafok olimpiai részvételéről, amellyel kapcsolatban Schneller Domonkos elmondta, a nagytétényi lőteret amúgy is fel kell újítani, de fontos helyszínként szerepel az olimpiai tervekben is. Schneller egy lakossági kérdésre válaszolva azt is hozzátette, hogy az olimpiarendezés Magyarország számára hosszú távú befektetés, amelynek hasznát nem csak a magyar gazdaság, hanem az egész magyar nép évtizedekig érezni fogja.
