Ugrás a tartalomra

A Budafókát nem feledheti

2019. augusztus 02. péntek
Székelyi Dániel pályafutása csúcspontjaként értékeli a kvangdzsui hetedik helyét
A Budafókát nem feledheti

Székelyi Dániel, az FTC nyílt vízi úszója a kvangdzsui világbajnokságon az 5 km-es távon a hetedik helyen végzett, az olimpiai versenyszámban, tíz kilométeren pedig az 59 fős mezőny első felében, a 27. helyen ért célba. A Nagytétényben élő, 24 éves úszó a mai napig hálás szívvel gondol vissza a Budafókára és egykori mesterére, Horváth Tamásra.

A Budafókát nem feledheti Szombaton, július 20-án már hazautaztak Kvangdzsuból, a 17. vizes világbajnokságról a nyílt vízi úszók, köztük Székelyi Dániel is, aki élete legjobb eredményét érte el a dél-koreai városban, helyesebben az ország déli partvidékén, Joszuban, a Japán-tengerről leválasztott védett öbölben. 

– Mindenképpen pályafutásom eddigi csúcsának tartom az 5 kilométeren megszerzett hetedik helyet, eddig világbajnokságon a 19. hely volt a legjobb eredményem – mondta az egykori budafókás fiatalember, Horváth Tamás tanítványa, aki két éve már a Népligetben, a Ferencvárosban úszik Kutasi Gergő irányításával. – Boldog és elégedett vagyok ezzel az eredménnyel, miközben nem vitatom, hogy a sportágunk krémje az olimpiai távra, a 10 kilométerre készült – öt kilométeren viszont specialistákkal versenyeztünk, a győztes Rasovszky Kristóf és jómagam. Azért a mienk sem volt gyenge mezőny.
Nem bizony, ezt senki sem állítja, Daninak még véletlenül sem kell magyarázkodnia. Különben is, mindig azokat kell legyőzni, akik odaállnak – és most ezek az úszók álltak oda.
A 10 kilométeren Dani huszonhetedikként végzett. Erről a versenyről így beszélt:
– Hú, ez a résztvevők szerint – akik már több ilyen futamon indultak – minden idők legerősebb tempójú tíz kilométere volt! Féltávnál szinte ugyanannyi volt az ideje az élbolynak, mint Rasónak, amikor megnyerte az öt kilométert, vagyis 54 perc. És a második öt kilométeren még ennél is jobbat úsztak, ahogy mi mondjuk, negatív sort! Bevallom, nekem erős volt ez a száz méterenként 1:04-es iram, én nem szoktam hozzá ehhez. Az első tízben végzett úszók közül kilencen 15:20 percen belüli 15:00-as idővel rendelkeznek, nekem pedig csak 15:40 perc az egyéni csúcsom.
Ez volt az a pont, amikor megkérdeztem Danit, vajon 24 éves fejjel elég erősnek érzi-e magát, hogy az élvonal szintjére fejlessze a gyorsaságát.
– Feltétlenül. A 24 év nem kor a mi műfajunkban, a riói olimpián 37 éves úszó is a dobogón végzett. Kutasi Gergő szakmai irányításával rámegyünk a gyorsaságom fejlesztésére. Különben a jövő évi, setúbali Világkupa-futamon még megszerezhetem az olimpiai kvalifikációt.
Dani arról is beszélt, hogy kellemes meglepetés érte az öt kilométeres verseny után.
– Igen, mert kaptam egy gratuláló üzenetet Horváth Tamástól, ami nekem azt jelentette, hogy már nem neheztel rám, amiért három éve elhagytam a Budafókát. Ezúton üzenem neki, hogy ebben a mostani világbajnoki hetedik helyezésben vastagon benne van az ő munkája is, mert ő tanított meg engem kilencéves koromban úszónak lenni. És ezt sohasem felejtem el neki. (Ch. Gáll András)