A költő közmagányban

A kerületünkben élő Zsirai László eddig tizenkét könyvét nyújtotta át az olvasóknak, és csaknem kétszáz kötetet jegyez szerkesztőként, lektorként, korrektorként. Közmagányban címmel most jelent meg legújabb kötete, amelyben budafoki-nagytétényi emlékei is egy-egy fejezetet kaptak.

Közel negyvenöt éve él köztünk; a közelmúltban ismerte el munkáját a köztársasági elnök és a kerületi önkormányzat is: megkapta a Magyar Arany Érdemkeresztet és az Emlékérmet a XXII. kerületben végzett irodalmi tevékenysége elismeréséül. Zsirai László írásait az évek során harminc irodalmi és cikkpályázaton díjazták.

? Miről szól az új könyve?

? A Közmagányban című memoárom arról a hosszú útról számol be, amit évtizedekkel ezelőtt szülővárosomból, Sopronból tettem meg Budapestig. Az életút bejárása után szellemi tájakra vezető kalandozásaim apró, de nem jelentéktelen epizódjait, pályatársaim munkáira figyelő recenzióimat ajánlom az olvasók figyelmébe. Az elszórt folyóiratközléseket követően, most végre – Budafok-Tétény önkormányzata támogatásának hála ? könyvben is megjelentek ezek az írásaim.

? Szellemi kalandozásai közül kiemelne néhányat a kerületünkre vonatkozó írásaiból?

? A Krúdy, Bródy, Jókai fejezetben arra emlékezem, amikor 1992-ben az akkori önkormányzat által a kerület közművelődésének támogatására kiírt pályázatra beadtam a kerületünkről szóló szépirodalmi antológia válogatásának és összeállításának tervét. Nyertem és megbízást kaptam az anyaggyűjtésre. Igazán színvonalas írások jöttek össze a régi kerületi újságokból, könyvekből Dugonics Andrástól Garay Jánoson át Jókai Mórig, Krúdytól Thurzó Gáborig. Sokan személyesen küldték el kézirataikat, mint Keresztury Dezső, és még sorolhatnám a jelentős írókat, költőket. Sajnos a Rádics Károly irodalomtörténésszel együtt összeállított antológia a mai napig fiókban hever. Úgy érzem, a lakóhelyünkre vonatkozó irodalmi szemelvényeket érdemes volna feltámasztani. Remélem, megadja az ég, hogy a Hárosi csendben című szépirodalmi gyűjtemény egyszer majd megjelenhet! Könyvem másik fejezetében pedig például arról is írtam, hogy a budafoki Szent Lipót-templomban megismertem Lipót atyát, akinek tudását, személyiségét igen nagyra becsültem. Érdekesség, hogy az 1909. no-vember 30-án Nagytétényben született Lantos-Kiss Antal egyházi író, esperes-plébános éppen fordítva tette meg ezt az utat innen a soproni Tűztorony közelében álló Kecske-templomig.

(temesi)