A kommunizmus áldozataira emlékeztünk

A Kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott Budafok-Tétény önkormányzata február 25-én. A Városháza dísztermében összegyűlteket Karsay Ferenc polgármester köszöntötte. Ünnepi beszédében kiemelte: nekünk, kelet-közép-európaiaknak kell ébren tartanunk a kommunizmus áldozatainak emlékét, amíg Nyugat-Európa fel nem ébred a kómából. Ha nem tennénk, az európai történelem egyik nagyon sok vér és szenvedés árán megszerzett tanulságát hagynánk veszendőbe menni. Ez a tanulság pedig az, hogy semmilyen szélsőséget, totalitárius eszmét nem szabad a hatalom közelébe engedni. 

A megemlékezés meghívott előadója, dr. Hantó Zsuzsanna felhívta a figyelmet arra, miért van szükség az emlékezésre, majd beszélt a kommunista rendszer szakaszairól, azok jellemzőiről és az egyes korszakok áldozatainak számáról. A történész beszédében úgy fogalmazott: Európán a huszadik században két diktatúra vonult végig. Az egyik viszonylag rövid ideig, 1933 és 1945 között tartott, míg a másik, a kommunista diktatúra 1918-ban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével kezdődött, és lényegében a Szovjetunióban Gorbacsovig tartott, a szovjet blokkhoz tartozó országokban pedig 1941 és 1991 között. Hozzátette: ha megnézzük, hogy Magyarországon mennyi ideig volt náci diktatúra, azt látjuk, hogy egy évig sem, hiszen az 1944. március 19-én, a német megszállással kezdődött és novemberben már újabb diktátorok jelentek meg magyar földön. A német csizmákat felváltották az orosz csizmák. Felvetődik a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy az egyik diktatúráról viszonylag sokat tudunk, míg a közel ötven évig tartó másik diktatúra számtalan vonatkozásban tabu. Erre vonatkozóan Gereben Ágnes történészt idézte, aki ennek magyarázataként három okot jelölt meg: az ismerethiányt, a tudatos dezinformációt és a konok megélhetési vakságot.

A megemlékező beszédek után Sükösd Levente részleteket olvasott fel Kludák Erzsébet Hétköznapi kommunizmus címmel írt, önéletrajzi ihletésű pályaművéből, amely az önkormányzat által 2015-ben kiírt pályázaton II. helyezést ért el. Ezt követően kerületünk vezetői és díszpolgárai, a közintézmények, civil szervezetek és a pártok képviselői elhelyezték koszorúikat a Városháza előtt álló 1956-os emlékműnél. (Tamás Angéla)

A megbékéléshez vezető út

Magyarország katonai erővel akadályozta meg a zsidók nagy részének elhurcolását

A kommunizmus áldozatainak emléknapján dr. Hantó Zsuzsa történészt, a  kerületi megemlékezés vendégét kérdeztük az emlékezés jelentőségéről. A Koszorús Ferenc emlékbizottság vezetőjével folytatott beszélgetésünk különös aktualitása, hogy március 8-án lesz a virginiai Arlingtonban elhunyt, a Gestapo és a kommunista diktatúra által is üldözött ezredes halálának negyvenkettedik évfordulója.

– Miért fontos a nemzet közös emlékezése? 
– A ma még emlékezni képes generáció a természet rendje szerint lassacskán elfogy, és félő, hogy a történelemnek csak a mindenkori aktuális politikai vezetés számára kívánatos változata marad, amelyet a fiatalabb generáció a történelemtankönyvekből ismerhet. Szükség van erős társadalmi és politikai akaratra, amelyek együttesen kikövetelik a tények ismeretére alapozott véleményalkotást.
– Ezért jött létre a Kommunizmus Bűnei Alapítvány?
– Megbékélésről csak a tények feltárása és megismerése után lehet beszélni, ezért a tíz éve alapított Kommunizmus Bűnei Munkacsoport (ma már alapítvány) tagjai, köztük én is, a kommunista rendszerrel, módszereivel és hatalomra jutásával foglalkozunk. 
– Tavaly mutatták be a Páncélosokkal az életért című, Szekér Nórával közösen szerkesztett könyvét. Kinek állítanak emléket a kötetben? 
– Koszorús Ferenc ezredesnek, aki a budapesti és a fővárosban menedéket talált zsidóságot, több mint háromszázezer embert mentett meg 1944. július 6-án a deportálástól. A kormányzó parancsára Esztergom és Budapest között állomásozó, a kiugrás katonai garanciáját biztosító páncélezredet Budapestre rendelte. Így Magyarország lett az egyetlen ország a németek által megszállt Európában, amely katonai erővel akadályozta meg a zsidók elhurcolását. Az sem köztudott, hogy a magyar nép, amely zömében se fasiszta, se antiszemita nem volt, a német megszállásig védte az országban élő és itt menedéket talált zsidókat. A könyvbemutatót a Koszorús család és Colleen Bell amerikai nagykövet jelenlétében tartottuk meg a Hadtörténeti Múzeumban. 
– A Koszorús Ferenc Emlékbizottság elnökeként milyen eredményeket tudhat maga mögött? 
– Állami ünnepség keretében hetven év után, 2014-ben koszorúztuk meg először Koszorús Ferenc 1992-ben felállított, a Dohány utca 1/A falán található emléktábláját, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Ilan Mor izraeli nagykövet és André Goodfriend amerikai ügyvivő részvételével. A koszorúzást megelőző napon Hende Csaba honvédelmi miniszter az általa adható legmagasabb kitüntetést, a Hazáért Érdemjelet adományozta posztumusz Koszorús ezredesnek, melyet Washingtonban élő fia vett át.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Hende Csaba honvédelmi miniszter méltatása mellett 2015. július 7-én felavattuk a budai Várban Koszorús Ferenc szobrát, Varga Imre alkotását. (Tamás Angéla)