A köztünk élő Z generáció

A közelmúltban szakmai konferencián vettem részt, ami az úgynevezett Z generációval foglalkozott. Elsőre ez nyílván furcsának tűnhet: mégis kik tartoznak a Z generációba, és miért foglalkozunk velük? Ők a mai 15–28 évesek, akik már „digitális bennszülöttként” látták meg a napvilágot. Az okostelefon és az internet készségszinten a mindennapjaik része.

Akinek ilyen korú gyermeke van vagy ilyen idős fiatalt tanít, vele dolgozik, pontosan tudhatja, hogy bizony a generációk közti kommunikációban az ő technikaorientáltságuk fennakadásokat okozhat. Úgy gondolom, az önkormányzatnak fontos számolnia ezzel a korosztállyal, hiszen ők a jövőnk. Ahhoz azonban, hogy el tudjuk érni őket, meg tudjuk szólítani őket, a mondanivalónkat eredményesen tudjuk eljuttatni hozzájuk, ismernünk kell, hogyan működnek, hogyan informálódnak, milyen hatások érik őket és hogyan hoznak döntést.

A konferencián dr. Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus és tréner a következőket mondta: ők a netgeneráció, a digitális őslakók. Bedrótozva élnek, az információáramlás megszokott számukra. Az új információ iránti szükséglet szinte addikciós szintű, a sok információ küldése és fogadása a komfortos számukra. Ám a későbbi előadásokon az is kiderült, hogy a hagyományos kommunikációs eszközök és formák egyre kevésbé érnek célt esetükben. Ők aktív részesei akarnak lenni egy folyamatnak, igénylik az interaktivitást, és szórakoztató formában szeretik befogadni az új információkat.

A fenti tények alapján megállapítható, hogy nemcsak a cégek marketingesei, de mindenki komoly kihívásnak néz elébe, aki szeretne együttműködni ezekkel a fiatalokkal. Legyen az tanár, szülő, főnök, vagy épp az önkormányzat. Sokkal nyitottabbnak kell lennünk a technológai által nyújtott új lehetőségekre, csak így tudjuk megtalálni a közös hangot.