Ugrás a tartalomra

A sport, a testnevelés nélkül nincs teljes jogú élet, enélkül az általános műveltség is hiányosnak számít

2015. július 23. csütörtök
Karsay Ferenc Budafok-Tétény polgármestere is részt vett a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor sportfórumán
A sport, a testnevelés nélkül nincs teljes jogú élet, enélkül az általános műveltség is hiányosnak számít

A Budafok-Tétényi Önkormányzat volt az első, amely Magyarországon kitűzte a székely zászlót, a sport területén is  szívesen vállaljuk a kezdeményező szerepet és igény esetén egy magyar-székely labdarúgó, vagy jégkorong mérkőzést is megszervezünk, mondta a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor sportfórumán Karsay Ferenc Budafok-Tétény polgármestere. A sport Székelyföldön - Szabadidős tevékenység vagy életforma című kerekasztal beszélgetésen testnevelő tanárként, illetve korábbi válogatott jégkorongozóként felszólaló XXII. kerületi polgármester egykori pedagógia tanárát idézte, aki szerint a sport része a kultúrának, akárcsak a zene, az irodalom, ez egy egységes egész.  A sport, a testnevelés nélkül nincs teljes jogú élet, enélkül az általános műveltség is hiányosnak számít. Karsay Ferenc beszélt arról is, hogy a székelyföldi utánpótlás mindig is létezett a magyarországi sportéletben, a jégkorongban Kercsó Árpád erre az egyik legismertebb példa. Ez az a kulturális hagyomány, érték, amit meg kell őriznünk, Magyarországon büszkék vagyunk akkor is, ha a székely sportolók román színekben érnek el sikereket, tehát nem az a cél, hogy átcsábítsuk a tehetségeket, hanem a sportélet egységes támogatása, hangsúlyozta Karsay Ferenc. Mindezt figyelembe véve Budafok-Tétényi polgármesterként is azt szorgalmazta, szorgalmazza, hogy az önkormányzati forrásokat elsősorban a gyerekekre kell fordítani, ők majd hozzák magukkal a szüleiket, a családjukat is a sportrendezvényekre és a tömegsportot is ez lendíti fel. Az utánpótlás nevelés eredményei minket igazolnak, a kerületünkhöz kötődő sportsikerek is ezt bizonyítják - tette hozzá Karsay Ferenc. 

Toró Tamás, a Brassói Korona Sportklub elnökségi tagja azt hangsúlyozta, mindenben igyekeznek együttműködni a csíkszeredai hokisokkal, kölcsönösen támogatják egymást, és Budafok-Téténnyel is szoros az együttműködésük. Azt szorgalmazta, hogy ki-ki a saját területén vesse latba a befolyását, hogy a jövő nemzedékének a sport területén egyre nagyobb lehetőségeket biztosítsanak. Ráduly Róbert, Csíkszereda volt polgármestereként arról beszélt, hogy Romániában sajnos a sport ellen van szinte mindenki a politikai hatalom részéről, a testnevelés a megtűrt kategóriába tartozik az oktatási programban. Amióta Csíkszeredán elkészült a fedett uszoda, azóta a csíkiak közül egyre többen tanulnak meg úszni, de sajnos a tanítónéniket volt a legnehezebb meggyőzni, hogy erre valóban szükség van. Nem véletlen, hogy a városvezetés kötelezően a tanrend részévé nyilvánította az úszásoktatást, illetve, hogy egyre többen tanulnak korcsolyázni is. Sokatmondó, hogy három sportcsarnok épült az elmúlt 11 évben és egy éjjeli világításos focipálya is elkészült a székelyföldi városban - mondta Csíkszereda volt polgármestere. Ráduly Róberthez hasonlóan, gyergyószentmiklósiként én is lokálpatrióta vagyok - hangsúlyozta Bencze Attila sportot támogató vállalkozó, hozzátéve, hogy sajnos a városi csapatuk legutóbb csak harmadik lett a román jégkorong bajnokságban. Csík nyert, de legalább megvertük Brassót - tette hozzá, sokakat mosolyra fakasztva. Arra kell nevelni a gyerekeinket, hogy sportoljanak: Gyergyóban előbb épült kórház, majd csak azt követően a sportcsarnok, meg kell fordítani a sorrendet, hiszen ennek jelképereje, üzenete van, vélekedett a gyergyószentmiklósi vállalkozó. Szondy Zoltán, a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia elnöke szerint beszédes példa, hogy míg Magyarországon egy kiskorú focista után komoly támogatásokat kapnak a klubok, addig Romániában kétféle illetéket, adót is fizetni kell utánuk. Ennyit a kétféle sporttámogatási rendszerről - mondta az erdélyi sportszakember. Szondy Zoltán és a Székelyföld Labdarúgó Egyesület elnöke, Wenczel Kristóf is úgy vélekedett, a sport nem a politikáról kellene, hogy szóljon, de sajnos Romániában mégis erről szól: sárga lapot kaptak egy marosvásárhelyi mérkőzésen a magyarul megszólaló játékosok, és pénzbüntetéssel sújtottak egy helyi sportklubot amiért egy mérkőzés során a szurkolók elénekelték  a székely himnuszt. Szomorú, hogy itt tartunk - hangsúlyozta mindkét egyesületi vezető, hozzátéve, hogy a foci bizonyítottan az egyik leghatékonyabb elrománosító eszköz Romániában. A tehetséges magyar ajkú focista gyerekeket erőszakkal, módszeresen elrománosítják a sportklubok román vezetői, a fiatalok csak akkor jutnak lehetőségekhez, ha megtagadják nemzeti identitásukat. Kádár Zoltán sportújságíró, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője úgy fogalmazott, több konkrét példát is említhetne arra, hogy a jó eredményeket felmutató fiatal romániai magyar sportolókat hogyan gáncsoltak el bukaresti sportmenedzserek. Marosvásárhely továbbra is frontváros magyar-román viszonylatban, nem csak az utcanévtáblák, és a MOGYE-ügy a példa erre, sajnos a magyar nemzetiségű sportolók is visszaszorulóban vannak. A beszélgetés moderátora, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul összegzésében úgy fogalmazott: látható, hogy Romániában a "csíki-csuki" (lásd.: Igazi Csíki sör kontra Heineken-féle Ciuc sör vita) nem csak a sörfronton megy, hanem a sport területén is. A legfontosabb amire a sportbarát főkonzul szerint figyelni kell, hogy utánpótlás-nevelés nélkül nincs hosszútávú építkezés, ezt kell figyelembe venni és akkor a tömegbázis is  erős lesz a sportban. Erre a legjobb példa a csíki hoki - zárta a kerekasztal-beszélgetést a csíkszeredai magyar főkonzul.