A sramli budafoki hagyománya

A nagytétényi fúvóstalálkozóról írt tudósításunkra reagálva megkeresett bennünket Schantz Tivadar, a Südofen Blaskapelle Zenekar vezetője, hogy egy kis ízelítőt adhasson a kerületieknek a sramlizene történetéből. Mi természetesen helyet adtunk a cikkének, hiszen egy régi műfajról van szó, amely Budafokon is gyakran volt hallható a régi időkben.

Mint elmondta, a sramli a Schrammel szó magyarosított változata. Ez tulajdonképpen egy osztrák eredetű családnév, amelynek a története a következő: 1870 körül az idősebb Schrammel papa Bécs külvárosában klarinéton játszott egy szalonzenekarban. Fiai hegedű szakon végezték el a konzervatóriumot, majd egy színházi zenekarban kaptak állást. Ez időben merült fel Bécsben és szerte az országban a vendéglősök részéről, hogy zenével kellene szórakoztatni a vendégeket. Mivel akkoriban csupa nagyzenekar létezett, igénnyé vált kisebb együttesek létrehozása, amelyek elő tudják adni az osztrák hagyományos dalokat. Ezt ismerték fel a Schrammel fivérek. 1878-ban alapította meg első trióját Schrammel József, majd egy kvartettet hozott létre, amelynek tagjai voltak rajta kívül testvérei: Johan (hegedű) és Anton (gitár), valamint Georg Dauer, aki szintén klarinéton játszott. Az eredeti sramlizenekarokban tehát csak klarinét, hegedű és az úgynevezett schrammelgitár szólt. A landler, a keringő és a polka mellett osztrák népdalokat és klasszikusokat is játszottak. Az 1920-as évektől a sramlizenekarokban megjelent a harmonika is, sokszor ezt alkalmazták a gitár helyett vagy mellett. Magyarországon a sramli főként az óbudai kiskocsmákban terjedt el („Jöjjön ki Óbudára…”) és Budafokon, egyes vendéglőkben. Sajnos eredeti sramlit már csak kevés helyen lehet hallani. Klasszikus, eredeti Schrammel zenét talán már csak a Bécs melletti Grinzingben játszanak. Schantz Tivadar szerint sokszor ráfogják a zenekarokra, amelyek polkát vagy keringőt adnak elő, hogy sramlit játszanak, pedig ez nem igaz. Ilyen muzsikát ugyanis csak kis együttesek, speciális összeállításban játszhatnak.

(vh)