Munkácsy Károly utolsó útja
Valamivel a déli harangszó után csendesen érkeznek az emberek. Annyian vannak, hogy egy sportpályát is könnyedén megtöltenének. Aki miatt ma itt vannak, bizonyára örülne, ha ott látna ennyi barátot, ismerőst. Valaki csöndesen megjegyzi, "Ma megmozdult egész Budafok!" ... és valóban.
A búcsú hosszú, hiszen egy szintén hosszú és tartalmas élet legfontosabb állomásai villannak fel a barátok és ismerősök beszédeiben, amelyben egy igazi filantrópról beszélnek szeretettel, tisztelettel, könnyektől elcsukló hangon. Elsőként Szabolcs Attila polgármester úr búcsúzott a 87 éves korában elhunyt és 1995-ben elsőként a kerület díszpolgárává választott Munkácsy Károlytól.
Volt diákjai nevében meghatóan beszélt egykori tanítványa, Böcskei Péter, míg a Karcsi bácsi által 82 éves koráig vezetett nők kondicionáló tornájának lányai és asszonyai nevében Schmidtné Éva búcsúzott, hiszen mindannyian kaptak valamit útravalóul az élethez szeretett tanáruktól. Munkácsy Károly több évtizedes szobrász tevékenységét pedig nem más, mint barátja, mestere, Janzer Frigyes Munkácsy díjas szobrászművész, a Mészáros László Képzőművészeti Egyesület egyik alapító tagja méltatta. Szerencsére Karcsi Bácsi szellemisége, emléke és munkái köztünk maradnak, egy-egy csepp a múltból, amely épülésül szolgál majd a jövő nemzedék számára is.
A megemlékezések után a család, barátok és ismerősök utoljára felsorakozva Karcsi bácsi mögött csendesen utolsó útjára kísérték, miközben érte szólt a lélekharang.
Nyugodjék békében!
Korábbi:
